Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

Semmi Uri tisztességes ajándékot énutánam hozott volt, mivel azt mondotta volt Szegény, hogy az előtt egy esztendővel mindenekbűi az Aranyos és Forgács hada kipusztította volt, hanem az előbbi feleségétül maradt volt egy függő, mellyet nekem adott volt Szegény, ismét Ifiu Legény korába maga kargyaval nyert volt valamit. " Második férje házánál nevelte fel a két leányt: „ Clarát adtam Perényi Sigmondnak, uri bársony köntösökkel, Arany Lánczal, függőkkel, arany pereczel, gyöngyös és bogláros Marhákkal, azokhoz egyéb Uri Aszszonyhoz illendő öltözetekkel és Marhákkal együtt. "

49 Zsuzsanna pedig 1632-ben, a későbbi erdélyi fejedelem, Kemény János hitvese lett. Kállay Miklós'" halála után a família életében Kállay Györgyé volt a meghatározó szerep, aki főleg Szatmáron élt, s volt Csenger mezővárosában esküdt ülnök is. Bethlen Gábor fejedelem levelében (Alba Julia, 1626. május 14.) olvasható:

50 „Nemes és Vitézlő hivűnk Kallay György Udvari Szolgánk, és udvarlonk, talála meg minket alázatos könyörgése által jelentvén, hogy az el mult Napokban Uterinus Eötsének Kallay Ferkőnek, ki az Attyának Nemzetes Néhai Kállay Ferencznek utoszori Feleségétől, mostan pedig Nagyságos Prinyi György Hívünknek Szerelmes Házas Társától, Nemzetes Bornemisza Kata Aszszonytul való volt, halála történvén, és az Attyának ugyan ezen utoszori Feleségétől két Leánya maradván, úgymint Klára és Susánna. Mivel az Kallay Nemzetnek Jószága Leányi ágat nem illet... méltóztatnánk a Jószágot néki kezében ereszteni, és az Húgainak is Tutorságát kegyelmesen néki conferalni." A tutorságot a fejedelem az édesanyjukra bízta, de a jószágot Kállay Györgynek a kezeihez bocsájtotta azzal együtt, hogy Kállay György a leányok taníttatására, ruházatára és napi szükségleteikre, bizonyos és illendő jövedelmet kellett hogy biztosítson. A fejedelem megparancsolta, hogy a Kállay jószágot Perényi Györgyné asszony kezéből vegyék el, s adják Kállay Györgynek. Nyolc évvel később, 1634-ben köttetett egy szerződés

51 Kállay György és mostohatestvérei, Perényi Zsigmondné Kállay Klára Mária s Kemény Jánosné Kállay Zsuzsanna között: mivel Kállay György a húgai tartására, neveltetésére nem biztosított semminemű jövedelmet, utólag 300-300 magyar forintot ad nekik (amit még 1634-ben meg is kaptak). Kállay György 1631-ben házasságot kötött Csomaközy Zsuzsannával, de gyermekük nem született, így Lőkös Ferenc'

2

' oldalága Györgyben kihalt. Özvegy felesége utóbb Nyakas Péterhez ment nőül Napkoron. Lőkös János'

7

' két fia, Kállay Pál (Kérsemjénben) és István (Panyolán) nem érték meg az öregkort. Kállay Pálnak Pataky Annától négy gyermeke született: Mária és Sámuel gyermekként hunyt el, János™ a húszas éveinek elején, 1663-ban; Éva leánya - ki lengyelfalvi Erős Gábor felesége lett - két évtizedes boldog házasság után 1680-ban. Végrendeletében

52 írta, hogy Kassa városában nyomorognak „ máig fogyatkozó állapottal e dögös pestises időben ", férje már a saját jószágát is készpénzzé tette. Kérte férjét, hogy „az kassai tömlöczben nyomorgó szegény raboknak adjon az édes úr 10 forintot, és az édes úr fekete posztóbul csináltasson ruhát nékik." A Kállay Pál halála utáni osztály (1643) során Kállay György a jussáról lemondott Kállay Pál árváinak és Kállay Pál testvérének, Istvánnak a javára; Pál árváinak a tutora édesanyjuk, Pataky Anna lett.

53 Az özvegy Pataky Anna második férjéül Kubinyi Lászlót választotta, ki közel két évtizeden át - mint látjuk majd - kihasznált minden lehetőséget a saját és Kállay Éva 49 Uo. Fasc. 3. No. 305. 50 Uo. Fasc. 2. No. 162. 51 Uo. Appendix No. 1-65., 49. 52 Uo. Fasc. 5. No. 546. 53 Uo. Fasc. 3. 245-247.