Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

emberségükért, szolgálataikért 50 forintot adott, „hogy szabadon kelhessenek-járhassanak, armalist válthassanak. "

85 Az alföldi, túri jobbágyai 1686-ban írták Kállay Miklósnak:

86 „Mi a Szolnoki és Szarvasi vár és hidak közt levén, a császári hadak alá és feljövő útjaik itt vezetnek... javainkat, jószágainkat fosztogatják... Uraságodfundusán 20 legfeljebb 25 ház maradott. " 1687-ben kelt levelükben leírták nyomorúságos állapotukat:

87 „Minden javainktol megh fosztattatvan éhei hálásra juttattanak el annyira hogy Varasunk nagyob része két egész hétig sem ehetik kenyeret, hanem a mezőbe gyűkereket ásván azzal tőltyűk éh gyomrunkat... a mi legh nagyob azon kőnyőrűletlen szivű Nemsegtűl el vitetett sok édes Atyánkfiai s eskűtteink, migh mais Gyula várában fogságot kénszerittenek, annyi Sommá kérése miatt, millyet soha mi megh nem fizetünk. " 1691-ben arról tájékoztatták Kállay Miklós földesurakat, hogy „ez nyomorúságos es siralommal teli időben " a tatár kiűzte őket városukból, bujdosnak s hogy hatnál többen nincsenek.

88 Egy 1690-ben kelt irat szerint

89 Kállay Miklós 1685-ben 50 forintot, 1 vég patyolatot, 4 csizmát, 7 font bort kapott tőlük, 1686-1689 között semmit nem tudtak neki adni, 1690-ben Kallóban „200 ötven forintot majd száz forinttal" vett át tőlük. 1699-ben Rákóczi Ferenc fejedelmet és Kállay Miklós fiait (ekkori földesuraikat) keresték meg panaszukkal:

90 „Az el múlt háború ideieben elsőben a keresztyén névnek, természet szerént való Ellenségétűi meg bántodott s el pusztult állapottal levének. Az után pedig a hadakh szüntelen való alá s fel járásokkal, és rajtok meg szállásokkal utolsó szegénységre jutottak vala, s kénszeritvettek vala azért más bátorsághosb és csendessebb helyekre venni magokat tovább való meg maradásokra nézve, á holis mind eddigh laktanak. Már pedig most ismét haza, Thúri várossukba lakó helyekre szállani akaróznak... á míg helyekre helyheztethetnék magokat, addig való szabad üdőt kérnek engedni... az utan pedig esztendőnként ugy mint ezer ket szaz esztendőtűi fogyást" földesuraiknak 140 magyar forint taxát fizetnek. A fejedelem is elengedte számukra az 1699. évi adójukat, 1700-tól 120 „magyari forintok" taxát írt elő számukra. Kállay Miklósnak Sztankay Évától 4 fia és 1 lánya (Mária) született. A levéltári iratokból kikövetkeztethető, hogy az elsőszülött Kállay Ferenc 1672 táján, a másodszülött Kállay János 1673 táján, Kállay István 1675 körül, a negyedszülött fiú Kállay György pedig vélhetően 1678-1679 táján látta meg a napvilágot. Kállay Miklósra vonatkozó személyes jellegű iratra (végrendelet stb.) ezidáig nem bukkantam, csupán feleségének, Sztankay Évának 1674 októberében Panyolán írt levelét leltem fel.

91 A levél címzése: „Nemzetes Kallaj Miklósnak nekem bizodalmos hites uramnak kézihez adassék hol ez levelem megh talállya. " A levél tartalma: „Nagy szomorúságomban való alázatos hűséges szolgalatommat ajánlom Kegyelmednek édes szivem, kívánom szivem szerént hogy az Isten Kegyelmedet az mostani szomorú kiserves Rabsagabul boldogul szabadicsa, hozza hozzánk visza, kivanom lelkembül... Nagy szomorú kiserves bánattal sokat sírtam búsultam az Kegyelmed keserves Rabságon. " Nem nyugszik, amíg valahol fel nem találja, elmegy a generálishoz is, hogy szabadító levelet szerezzen. Kiszabadulásának körülményei sem ismertek. Kállay Miklós vélhetően 1672 táján csatlakozhatott - ha csatlakozott egyáltalán (s talán Kallóban) - a kuruc mozgalomhoz, és vélhetően 85 Uo. Fasc. 5. No. 432. 86 Uo. Fasc. 6. No. 619. 87 Uo. Fasc. 6. No. 648. 88 Uo. Fasc. 7. No. 716. 89 Uo. Fasc. 6. No. 678. 90 Uo. Fasc. 8. No. 869., 870. 91 Uo. Fasc. 5. No. 490.