Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

Nemes Magyari nemzetnek Scithiábol kijött idejökben, és az Keresztyéni hitre való térésekben, fölötte igen tündöklött, és sok szép, jól viselt dolgokkal dicseretössen virágzott, melly hogy úgy légyen, meg bizonyossodik abból, hogy az mikor az Magyarokh első Királlyá (ki sz. Istvánnak neveztetik) Házas társul magának az harmadik Otto Császár után mindjárást következendő Henricus, cognomento Sanctus, és Claudus Császárnak Húgát Gisélát kéretné, és azért ollyan okkal mégis nyerte, hogy ha az Sz. Körösztséget föl venne és az Köröstyéni vallást álhatatossan követne, akkor az Gúth-Keled Nemzetségéből álló egy Michael Comes, Obulnak az Fia mindenkor a Latere Regis volt, és az emiitett Henricus Császárhoz, Solemnis Követségeket hordozott. Ennek az Michael Comesnek Két Fiai, Michály és László neveztettni kezdetiének elsőben vezeték-nevezettel ez Nemes Magyar Országban de Nagy-Semjén, annak - utánt mint az jó helyön plántáltatott fa, büsegös szép nevekedéssel, abból származandó gyömültsőzéssel, és nagyon ki-terült árnyékozással magokat messze terjesztvén, sok szép jószágokat találtának, és neveztettenek másodszor, vezeték nevel de Nagy Kalló. "

2 Az idézett szöveg forráskritikai elemzésétől (szkíta eredet stb.) vagy magának Ubulnak az állítólagos Guth-Keled nemből való eredetétől a dolgozatban eltekintek azzal együtt, hogy többször utalok majd arra a tényre, hogy a 17. század közepétől a fíág időről időre keresi, kutatja a régi leveleiket, s azoknak csak egy részét leli fel. Genealógiai vonatkozásban az idézett forrás tükrében két dolog lehetséges a felmenőket illetően: a forrás közel 2,5 évszázadot téved Ubulfí Mihály comest illetően, vagy valóban éltek hasonló nevű felmenők már I. István királyunk korában is (utóbbira más írott forrást nem találtam). Visszatérvén a névhasználathoz: az 1500-as évek második felében Ubulfi Egyed leszármazói a Kiskállói Vitéz nevet használták (pl. Joannes Vithez de Kis Kalló), noha Györgyöt - kiben kihalt az ág - Kallaj Györgynek is írták, testvérét meg Kállay Balásnak. Ubulfi Mihály ivadékait pedig még az 1610-es években is a Lökös/Leukeus/Liokios/Leökős, ill. a Kállay Lőkös vagy a Lőkös Kállay ági megkülönböztetéssel is jelölték. A 17. század húszas éveitől állandósult a Nagykállói Kállay/Kallai/Kallaj névhasználat. Érdekes iratra bukkantam 1727-ből, amiben az orosi főágalapító Kállay Jánosnak írták, aki belefáradt a tőlük elvett Kalló városának visszaszerzéséért való küzdelemben: „hogyha a Kállay nevét nem akarjak kegyelmessegtek maguk élött viselniük, az elsőbbi Lőkőss nevét felvehetik kegyelmetek... de akkor Lőköt és Thúrt tartaniuk szükséges. "

3 О egyébként a fennmaradt leveleket Kállai Já

nos, testvérbátyja (a napkori főág megalapítója) pedig Kallaj Ferenc néven írta alá, a hivatalos iratok azonban már kizárólagosan a Nagykállói Kállay névhasználatról tanúskodnak. Ami a Nagykállói Kállayak régmúlt, korai történetét illeti, többen és különböző megközelítésben már megírták. Jelen dolgozatomban csupán az 1. számú táblázaton szereplő néhány felmenőjükről szólnék, és róluk is csak egy-két irat tükrében. A Lőkös ágon Kállay Lőkös Jánost

0) Pálóczi Mátyus nádor (1435-1436) az egyik alnádorává választotta (a másik Agárdi László volt), 1447-ben alországbíró,

4 1446-ban a rákosi országgyűlésen az egyik szabolcsi főispán lett, s aki ifjúkorában 1426-ban érdemeket szerzett Radul elleni oláhországi hadjáratban, amiért Zsigmond királytól birtokaira új adományt nyert.

5 Ez a tény a már hivatkozott 1636. évi forrásban így hangzik: „És mikor idő jártában Sidmond Császár az negyedik Cároly Császárnak tulajdon és az első Lajosnak magyari Királynak fogadott fia az Nemes Magyar Országai edgyüt Erdélyt és az két Oláh Országot, 2 MOL, P 343. Ser. I. 4. cs. Saec. 1600. Fasc. 3. No. 259. 3 Uo. Ser. 1. 9. cs. Saec. 1700. Reg. I. Fasc. 7. No. 932. 4 BÓNIS, 1971. 177.; ENGEL, 1996. 1. köt. 5., 10., 186., 519., 2. köt. 121. 5 NAGY, 1857-1865. 35.; PAIS - JAKUBOVICH, 1929. 285-290.