Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
I. 17–18. századi források - Sípos Ferenc: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején. Forrásközlés.
Szamosközön kimutatták magokat. Én azonnal nagyobb erőben felültetvén vármegyémet tegnap rajtok küldöttem, nem lévén ezen az földön semmiféle had. Kallóban is írtam holmi letelepedett katonáknál, ha onnat jőnek, s megfogadgyák, tehát valamiben Isten tehecségemet adgya, gátolom az mint lehet. Szatthmári commendáns [várparancsnok] uram nem szerencséltetheti az praesidiomot [őrséget], hogy assistentiát adhatna. Leeresztett 119 selyem s aranyos zászlókon nagy arany bőrükkel szózatok vadnak ekképpen: Franciscus Rákóczi Princeps, Sacri Romani Imperii Princeps cum Deo pro Patria et Libertate. 120 Pátenseknek penig meritumi [sarkalatos pontjai] ezek: minthogy ez a magyarság így elnyomattatott, szabadságában megrontatott, sóval s egyébbel való kereskedés, mellyel életét táplálhatná, anyira tőlle elvetetett, eljött az ideje, hogy mindezek alól Isten kegyelméből felszabadullyon és elébbeni helyében állyon; azért minden ember kardot kössön s fegyvert fogjon, mert most ő Felsége is az külső erős nemzetcségektül s ellenségtől úgy környül vétetett, 121 ha csak Isten nem szabadítya, lehet az magyarságnak felszabadulása; elindult hadai penig templomokra ne mennyének, semmiféle papot meg ne háborícsanak, malmokat fel ne verjenek, az szegénységet ne roncsák, se azokat, kik fegyvert nem fognak. Ezeken kívül több is vagyon, de ez a veleje, mellyet Kegyelmednek kötelességem szerint hírré tenni el nem múlattam. Még semmi nevezetes ember köztök nem hallatik, hanem magát Rákóczit az Bérczen hirdetik erejével által költözni, való-é, Isten tudója. Az pátens az ő neve alatt vagyon, subscriptióját, ha imitálták is, úgy írják, igen tanálták, pecsétye oly nagy, mint az erdélyországi; bal felől alatta Bercsényi subscriptiója vagyon. Még eddig az pátens szerint bántanak az földdel, egyebet nem bánt lónál és fegyvernél, németnél és az ki fegyvert fog ellene; naponként felette szaporodik s gyül, mint maradhatunk, tovább is Kegyelmedet tudósítani el nem múlatom, s valamit ezen szegény vármegyém nemes tagjaival végben vihetek rajtok, ha szintén valami lenne is, el nem múlik. Reméllem, ha Isten megmaraszt bennünket, respectusban veszi az Felséges Udvar, nem úgy, mint eddig. De reliquo [a továbbiakban] maradok etc. Nagyságodnak Datum Károly 27. köteles szolgája, sógora: Maii 1703. Károlyi Sándor 33. Tarpa, 1703. május 27. Rákóczi meghatalmazottjának levele Csáky Istvánhoz, Bereg és Ugocsa vármegye főispánjához: szemére hányja, hogy tiszteletlenül írt a felkelőkről; levelét meg fogja mutatni Rákóczinak; hiába reménykednek Montecuccoli ezredes segítségében Jelzet: MOL, Р. 71. Fasc. 270. fol. 4. Ajánlom köteles szolgálatomot Nagyságodnak! Nagyságod 25. praesentis, 122 somi 123 gondviselőjének írott levelét az Tisza parton, Kisarnál vöttük, melyben írja Nagyságod, hogy tart ezen kóborló pusztításátúl, több mocskos szavaival együtt, mellyet úgy vélem, az én Kegyelmes Uram, Rákóczi Ferencz, Magyarországnak fejedelme 124 nem reménlett 119 kibontott 120 Rákóczi Ferenc fejedelem, a Római Szent Birodalom hercege Istennel a hazáért és a szabadságért. 121 Utalás a spanyol örökösödési háborúra. 1 22 jelenlegi (hónapnak) 25. (napján) 123 Som falu Bereg vármegyében, Beregszász közelében. FÉNYES, 1851. 4. köt. 35. 1 24 Rákóczi a német-római birodalom hercege volt!
