Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

I. 17–18. századi források - Sípos Ferenc: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején. Forrásközlés.

másolatból 51 bőségesebben megérthetik fent címzett Uraságtok, akikkel ezt az igen jóakaratú rendeletet figyelembevételre, és amikor a helyzet úgy hozza magával, végrehajtásra hivatalosan közöljük. És ezek után kívánjuk, hogy fent címzett Uraságtokat óhaj szerint sokáig éltesse Isten egészségesen, maradva Kassán, 1702. november 15-én Fent címzett Uraságtok szolgálatára a legkészségesebbek: A szent császári és királyi Felség Kassai Albizottságának ülnökei 12. Bécs, 1702. december 4. Az uralkodó rendelete a Kassai császári és királyi Albizottsághoz: a külföldre vezényelt magyar ezredekből egyesek hazaszöktek, intézkedjenek elfogásukról, illetve rejtegetőik megbüntetéséről Jelzet: SZSZBML, IV. A. 1/b. Fasc. 4. No. 18. 1703. Melléklet. 52 (latin) Másolat. Lipót stb. Jóllehet gyakran megesett az előző, a Római Szent Birodalomban viselt háború időszakában az, amiről most legújabban az általunk őszintén kedvelt hívünk, Tekintetes és Nagyságos Batthyány Ádám, Németújvár örökös grófja, országbíránk, Horvátország bánja, Magyarországunk Dunán inneni részeinek főkapitánya, 53 kamarásunk és titkos tanácsosunk tájékoztatásából értesültünk. Amint nyilvánvaló, a közjónak nem kis kárára, a megnevezett feladatra a birodalomba és Itáliába most elküldött magyar ezredekből néhányan, akik szolgálatunkra voltak toborozva, egy ideig a táborokban ha­di szolgálatot teljesítettek, de nem ritkán minden ok nélkül csapataikból és ezredeikből titokban meg­szöktek és hazájukba, azaz az előbb említett Magyarország 54 területére visszatérve, itt egyes vármegyék, valamint földesurak részéről támogatásban részesültek oly mértékben, hogy a szökevényeket felkutató tiszteket felvilágosítani a vármegyék és egyes földesurak vonakodtak és őket nem adták vissza, amivel nemcsak a közjónak ártanak súlyosan, hanem elősegítik a rablásokat és egyéb visszaéléseket is. Tekintettel arra, hogy a mindenütt érvényes katonai szabályzat értelmében az ilyen szökevények és azok, akik a zászlót és a tábort elhagyják, nemcsak főbenjáró bünt követnek el, hanem bűnbe sodorják azokat is, akik részükre oltalmat vagy menedéket nyújtanak, emiatt legalább az okozott kár megtérítésé­re köteleztetnek. Mindezek folytán Hüségteknek e sorokkal szigorúan megparancsoljuk, egyben elrendeljük, hogy a vármegyékben és a kerületben szervezzétek meg az intézkedéseket, mindenütt közhírré téve, hogy a szö­kevényeket és bujdosókat, a mi zászlóink hűtlen elhagyóit bárhol fogságba ejthetik és a legközelebbi helyőrségbe vagy akár német parancsnoksághoz, jól megerősített őrség kíséretében szállíttassák el. Ha pedig akár egy jobbágy, akár valamely község vagy földesúr, vagy bárki más, akármilyen rendű avagy méltóságú legyen is, a mi szolgálatunkra toborzott vagy egyszer is összeírt katonát, magyar katonaszö­kevényt annak tisztjei vagy felsőbb hatósága engedélye nélkül magánál tartana, vagy részére menedéket nyújtana, az olyan személy köteles annak az ezrednek a javára, ahonnét a szökevény eltávozott, egy 51 Mellékelve: Bécs, 1702. november 2. Lipót rendelete a Kassai császári és királyi Albizottsághoz. Másolat. (10. sz. forrás) 52 Az uralkodói rendelet a 14. számú forrás melléklete. 53 Azaz dunántúli kerületi főkapitány. HECKENAST, 2005. 50. 54 Magyarország megnevezése az uralkodó címei közt szerepelt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom