Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Buda Attila: A Károlyiak fóti könyvtára

jogi és országgyűlési dokumentumok, vallási tárgyú és a katolikus egyház történetét, működését tartalmazó kötetek,

15 a magyar történelem középkori és újkori szerzői (Bonfini, Oláh Miklós, Pray György). Ugyanakkor számtalan olyan új vonás is megfigyelhető, amely a 18. századi, változó világszemléletet mutatja. Például igen erős keleti (arab, héber, egyiptomi) érdeklődésre vallanak egyes tételek, ami egyértelműen a történelem és a hozzá kapcsolódó egzotikum iránti érdeklődés, az orientalizmus megjelenésére utal. Ez összekapcsolódik kezdettől a magyar nyelv és a magyarság eredetének kérdésével, amit például Gyarmathi Sámuel Affinitása

16 vagy Beregszászi Pálnak a magyar és keleti nyelveket összehasonlító munkája

17 jelez. Ehhez kapcsolódott a nagyszámú és változatos lexikon- és szótárirodalom. Látható ugyanakkor, hogy a humán irányultság mellett fokozatosan erősödött a természettudományok iránti érdeklődés. Ezt Georges-Louis Leclerc Buffon természetrajzi munkájának kötetei (1843-ban már 52), amelyek 1786-ban jelentek meg Brünnben vagy Carl Linné természetrajzának ugyancsak több kötetes, 1777-es lipcsei, illetve Gotthold Ephraim Lessing tudományos levelezésének berlini (1789) kiadásai mutatják. De tartalmazta a könyvtár Koppi Sándor: A bölts orvos című könyvét is, amely Pesten jelent meg 1810-ben Trattner Mátyás kiadásában. A természettudományok vonzó hatását mutatják továbbá a különféle, elsősorban német szerzőktől származó földrajzi munkák, a növény- és ásványvilág rokonságát bemutató lipcsei (1755) vagy a léggömbökkel végrehajtott kísérleteket taglaló bécsi (1784) kiadványok. Ebben az időben ugyan még merőben új tudományágnak számított a statisztika, első hazai képviselőjének munkáját az egykori tulajdonos mégis megszerezte.

18 Filozófiai olvasmányai Benedictus Spinoza traktátusának 1674-es hamburgi kiadását, Johann Gottfried Herder és Moses Mendelsohn könyveit foglalták magukba; érdekes azonban, hogy ebben az időben Immanuel Kant műveit nem regisztrálta a katalógus, noha a königsbergi bölcselőnek már korábban is voltak hazai olvasói. Kimondottan Károlyi Istvánra vallanak azok a kiadványok, amelyek a művészetekkel,

19 a kertműveléssel

20 vagy a lótenyésztéssel

21 foglalkoztak, e témakörök iránt itthon a reformkor keltette fel az érdeklődést. A családon belüli játékszenvedélyt mutatja egy 1754-es kiadású strassburgi sakk-könyv. Mindemellett jelentős számban található külföldi utazási irodalom, s mellette a még kevés számú hasonló jellegű kiadványból a Bártfai levelek, melyeket gróf Dessewffy József írt Döbrentei Gábornak 1817-ben, és Nádaskay András nyomtatott ki Sárospatakon 1818-ban. Végül említést kell tenni a francia nyelvű gyűjteményes szövegkiadásokról, Bemard le Bovier de Fontenelle, Jean La Fontaine, Pierre Corneille, 15 De a jelentős protestáns szerzők is, mint például Kálvin keresztyén vallási institúciói. Meg kell említeni [Tessedik] Teschedik Sámuel An das ungarische, besonders protestantische Publicum, detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und des Einschlafens des ersten praktisch-oekonomischen Industrial-Instituts zu Szarvas című Szarvason 1798-ban kiadott munkáját is, bár utóbbi részben oktatással és gazdálkodással foglalkozik. !6 GYARMATHY, 1799. 17 BEREGSZÁSZI, 1797. 18 SCHWARTNER, 1809-1811. 19 Például a leghíresebb európai festők életét és történetét felsorakoztató 1710-es hamburgi kötet vagy a Berlinben, 1788-ban megjelentetett, a festészet és a költészet határait számbavevő lexikon. 20 1830-ban a könyvtár állományában ott volt Beythe András Fives könüv-e (RMNy 766.), amely ugyan még inkább növény- és orvostani munka, ám a katalógus tartalmaz egy fűszerek és egyebek beültetéséről szóló regulákat tartalmazó, közelebbről meg nem határozott könyvet is. 21 Erre utal Johann Gottlieb Wolfsteinnek Bécsben, 1788-ban kiadott a hadi és polgári lovak neveléséről szóló könyve, illetve a következő kétnyelvű kiadvány: Wenkheim József: Gondolatok a magyar országi hanyatló ló-tenyésztésnek hellyreállitásáról, és ezen tzély el-érésére vezető segéd eszközökrűl. - Ideen über eine Wiederherstellung der verfallenen ungarischen Pferde-Zucht, und die Mittel den Zweck in möglichst kürzester Zeit zu erreichen. Pesten, 1815, Kilián Györgynél. 4 lev., 85 р.