Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Buda Attila: A Károlyiak fóti könyvtára

Buda Attila A Károlyiak fóti könyvtára A történelmi Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családjának, a Károlyiaknak eredete, leszármazása, a 18. században élt, kiemelkedő tagjainak élete és cselekedetei családi hagyományaik, valamint jeles történetírók munkássága által kellőképpen feltárt,

1 sőt közülük néhányan szépirodalmi alkotásokba is bekerültek.

2 Kevéssé ismertek azonban a család 19-20. századi képviselői, s különösen a fóti ág, noha ennek tagja volt például anyja révén

3 Károlyi Mihály (Budapest, 1875. március 4 - Vence, 1955. március 19.) is, aki 1918. október 24-től Magyarország miniszterelnöke és 1919 januárjának közepétől első köztársasági elnöke volt, s Károlyi István (Bécs, 1797. november 18 - Fót, 1881. június 12.) és fia Károlyi Sándor (Pest, 1831. november 10 - Mentone, 1906. április 24.), a 19. századi magyar művelődéstörténet és gazdasági élet jelentős pártfogói; utóbbiak mára, a velük foglalkozó szakemberek kivételével, mintha kihullottak volna a nemzet emlékezetéből. Ennek oka, azon túl, hogy elveiket, eszményeiket, elképzeléseiket nem fogalmazták meg olyan írásos munkákban, mint például Széchenyi István, Teleki László, Wesselényi Miklós vagy Kossuth Lajos, Deák Ferenc, elsősorban az, hogy mire történelmi távlatba kerültek volna, a hazai belpolitikai fordulat és ennek függvényeként a történelmi kutatások tárgyának, illetve módszereinek változása miatt több évtizedre hiábavalóvá, illetve érdektelenné váltak az arisztokráciára irányuló kutatások, pontosabban az első és a tudományos nyilvánosságban is csak ideologikus felfogásban lehetett szólni képviselőiről. Persze minden kizárólagosságra irányuló törekvés kifullad egyszer, vagy úgy, hogy elfogynak ágensei, vagy úgy, hogy megöregednek eszméi, s akkor aztán, jobb esetben integrációval, rosszabb esetben az inga ellenkező oldalra való kilengésével - esetleg egyszerre és egymás mellett - térnek vissza az erőszakosan megszakított feltárású históriai tárgyak, kutatási metódusok és értelmiségi életstratégiák, hogy a folyamatosság visszaállításának igényével minden korábbinál pontosabb, szemléletesebb és megértve akceptálóbb képét próbálják adni a múltnak. * * * Károlyi István, aki a szatmári békét tető alá hozó Károlyi Sándornak (Nagykároly, 1669. július 2 - Erdőd, 1743. szeptember 8.) az ükunokája volt, szülei harmadik gyermekeként, egyben legidősebb fiaként látta meg a napvilágot.

4 A Károlyiaknak ekkor már kiterjedt birtokaik 1 A régebbi történészek közül csak kiragadva Szalay László, Éble Gábor, Takáts Sándor, Lukinich Imre neve említendő, napjainkban pedig, mások mellett Kovács Ágnes Károlyi Sándor életrajza és feleségéhez intézett leveleinek kétkötetes gyűjteménye, a Fazekas Rózsa által sajtó alá rendezett Károlyi György-napló, valamint a hódmezővásárhelyi uradalom Herczeg Mihály által írt 19-20. századi története; Károlyi Mihálynak jelentős önálló szakirodalma van. 2 Például Jókai Mór Az arany ember című regényében név nélkül, de felismerhetően említést tett Károlyi Istvánról; Eötvös Károly 1902-ben adta ki két kötetes Gróf Károlyi Gábor feljegyzései című munkáját, amely a következő években több kiadásban is napvilágot látott, és inkább fikciós mű, mint valóságos napló; napjainkban pedig Márton László idézte fel több regényében Károlyi Sándor alakját. 3 Anyja, Károlyi Georgina Károlyi István unokája (első feleségének leszármazottja), apja, Károlyi Gyula pedig Károlyi György fia volt. 4 Életéről részletesen lásd BUDA, 1997. [1998.] és uő., 2000.