Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Laczlavik György: Adalék a Károlyi levéltár nagykárolyi történetéhez. Az első állandó levéltáros: Udvarhelyi Ferenc

Laczlavik György Adalék a Károlyi levéltár nagykárolyi történetéhez Az első állandó levéltáros: Udvarhelyi Ferenc A Károlyi család nemzetségi levéltárának története már a 19. században izgatta a történészeket. Nem sokkal azután, hogy a levéltárat megnyitották a szakemberek előtt, a Károlyi család maga is szorgalmazta a levéltár anyagában való kutatást, s támogatta a források kiadását. Géresi Kálmán nagyszabású munkájának, a Károlyi Oklevéltár első kötének előszavában

1 megemlékezett a levéltár addigi történetéről is, amihez a kortársak - többek között Waltherr Géza nyugalmazott levéltáros - beszámolóit is felhasználta.

2 Az első „igazi" levéltártörténet Éble Gábor tollából való. Éble a Károlyiak levéltárnoka volt 1897 és 1901 között, de a gyakorlatban már 1886-tól vezette a levéltárat, és egészen haláláig (1923) hü gondozója maradt a rábízott anyagnak, amit számos kötet és tanulmány bizonyít a leginkább. Éble a levéltár történetét is meg szerette volna jelentetni, eme munkája azonban sokáig kiadatlan maradt, egészen 1997-ig, amikor is Sunkó Attila Éble Gábor rövid életrajzával és műveinek bibliográfiájával együtt kiadta.

3 Munkáját azonban már korábban is ismerték. Bakács István a Károlyi család nemzetségi és fóti levéltárának repertóriumához írt levéltártörténetében

4 felhasználta Éble munkáját, kiegészítve saját kutatásaival, főként a levéltár 18. század végén történt rendezésével kapcsolatban. A levéltár A családnak tett birtokadományok, kiváltságlevelek, egyéb jogbiztosító iratok őrzéséről már a kezdetektől gondoskodni kellett. A Károlyiak irataikat - a korabeli gyakorlatnak megfelelően - leginkább bőrzsákokban és levelesládákban őrizhették, azért, hogy veszély esetén akár lóháton is elszállíthassák a család tagjai vagy belső emberei. Eme korai időszakról azonban sajnos nem sokat tudunk. 1482-ben Károlyi Lancz László

5 „erős kőházat" építtetett Nagykárolyban

6 - a Károlyi-kastély ősét. Ettől az időtől fogva többnyire ebben a várban tarthatták a család számára fontos dokumentumokat. Az események viharai azonban sem Nagykárolyban, sem egyéb őrzőhelyeken nem kímélték a családi levéltárat. Károlyi Sándor

7 önéletírásában panaszolja, hogy 1704. február 13-án a szatmári német őrség Glöckelsberg tábornok

8 vezetésével Sennyei István

9 szatmári várat 1 KÁROLYI, 1882-1897. Lkot. 2 Vö. Waltherr Géza levele Géresi Kálmánhoz, 1884. MOL, P 405 B. Levéltárral kapcsolatos iratok. Válogatott iratok. 1. tétel. Ennek következtében több téves adat is bekerült Géresi előszavába. 3 SUNKÓ, 1997. 179-184. 4 BAKÁCS, 1965. 7-15. 5 Károlyi Lancz László (1449-1489), Mátyás király kedvelt híve. Vö. KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. XXXIII-XXXVII. 6 KÁROLYI, 1882-1897. 2. köt. No. CCCII. 7 Károlyi Sándor (1669-1743) báró, 1712-től gróf. Szatmár vármegye örökös főispánja, Rákóczi generálisa, élete végén tábornagy. Vö. HECKENAST, 2005. 220. Életrajza: KOVÁCS, 1988. 8 Klöckhl, Wolfgang Christoph: 1690-1714 között élésmester Szatmáron. HECKENAST, 2005. 236-237. 9 Báró kissenyei Sennyei István generális és tiszántúli főparancsnok. Uo. 380-381.