Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Erdős Ferenc: Gróf Károlyi József, a politikus (1884–1934)

annyira konzervatív, hogy nem alkalmas a kormánybiztosi tisztségre. A minisztertanács a miniszterelnök álláspontját tette magáévá. A határozat után Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter kiemelte, hogy a miniszterelnök véleménye minden vonalon követésre méltó, és azt célozza, hogy mindenkinek túl kell tennie magát a személyi szempontokon. November 18-án - két nappal a népköztársaság kikiáltása után - vált meg tisztségétől Károlyi József. Nem a sértődött politikus hangján szólalt meg, nem is a reményeit vesztett ember gondolatait formálta meg búcsúbeszédében, hanem a jövőnek tett nemes gesztust: egy gazdaképző iskola létesítésére 100 ezer koronát ajándékozott. A Székesfehérvár központtal létesítendő iskola megszervezését a Fejér Megyei Gazdasági Egyesületre bízta. (Törekvése csak egy évtized múltával valósult meg: 1928-ban adták át a Székesfehérvári Gazdasági Iskolát.) A főispáni hivatalt dr. Kövess Emil kormánybiztos vette át (Kövess Emil a Székesfehérvári Királyi Ügyészség ügyésze). Károlyi fehérvárcsurgói otthonába vonult vissza.

10 Nem fordított hátat a politikának, elsősorban a megyei eseményeket kísérte figyelemmel, s a forradalom tobzódását gátak közé szorítani akarók valamennyi rezdülésére igen aktívan reagált. December elején ismét a megyeszékhelyen találjuk. Prohászka Ottokár megyés püspök a papi szemináriumba katolikus nagygyűlést hirdetett. A közélet rohamos balratolódása, a szociáldemokraták mind határozottabb tömegbefolyása aggodalmat keltett. December 8-án jelentős számban vettek részt a katolikus gyűlésen mindazok, akik veszélyeztetettnek tartották az egyházi intézmények és iskolák további fenntartását és működését. A megyés püspök kezdeményezésére megalakult Székesfehérvári Katolikus Tanács nem kisebb célt tűzött maga elé, mint a katolikus erők összefogását, a vallásnak, a vallásos iskoláknak és intézményeknek a megvédelmezését. A katolikus tanács intézőbizottságának többek között tagja lett Károlyi József is.

11 Nem múlott el az esztendő a politikai nézetek ellentétének határozott megfogalmazásától. Féltestvérével, Károlyi Mihály miniszterelnökkel ellentétesen ítélték meg az ország jelenét és jövőjét. Károlyi József a polgári demokratikus forradalom sodrában is megmaradt konzervatív, királyhű politikusnak. Ezen az sem változtatott, hogy Károlyi Mihály 1918 decemberének utolsó napjait Fehérvárcsurgón töltötte. Az együtt töltött napok - karácsony és szilveszter között - politikai egyetértést nem eredményeztek. Nem hozta közelebb egymáshoz a féltestvéreket az sem, hogy Károlyi Mihály mindkettőjük sógorát, Festetics Sándor grófot, a dégi birtokost nevezte ki hadügyminiszterré.

12 A nyílt és szervezett ellenállás megfogalmazására 1919. február 3-án, a Fejér Megyei Törvényhatósági Bizottság ülésén került sor. Az 1919. január 18-án kinevezett Berinkey-kormánnyal szemben bizalmatlanságot fogalmazott meg a megye közgyűlése, amelynek előterjesztője és megfogalmazója Károlyi József volt. A közgyűlésen megjelentek egyhangú támogatásával határozattá lett előterjesztésben Károlyi a baloldali diktatúra kiépülése ellen emelte fel tiltakozó szavát, s tántoríthatatlan ragaszkodását fejezte ki a nemzeti eszméhez, az állam területi integritásához, a nemzeti hagyományok, szokások és törvények tiszteletben tartásához. Károlyi József és a megyei közgyűlésen megjelentek fellépése olaj volt a tűzre. Határozott baloldali fordulat következett be. Ideiglenesen a munkás- és katonatanács vette át a hatalmat. A minisztertanács február 4-én felmentette Kövess Emil kormánybiztost, s a megye kormányzatát a Károlyi-párti Tolnay Lajos vette át, a város élére pedig a szociáldemokrata 10 Székesfehérvár és Vidéke, 1918. november 13., november 15., november 20. 11 JUHÁSZ, 1927. 67-68. 12 HAJDÚ, 1978. 307.