Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Erdős Ferenc: Gróf Károlyi József, a politikus (1884–1934)
A visszafogott ünnepélyességgel, de a történelmi hagyományokhoz méltó módon megszervezett installációt a dolgos hétköznapok követték. Károlyi József a belpolitika, az önkormányzati igazgatás útvesztőiben utat nem tévesztett. A törvényhatósági érdekek többirányú felkarolása mellett tett hitet a főispán, ugyanakkor hivatali működésének kezdetén szükségesnek tartotta nemcsak hangsúlyozni, hanem tettekkel is bizonyítani, hogy nem pártpolitikus, nem a Függetlenségi és 48-as Párt törekvéseinek megvalósítója. 1917. augusztus közepén a vármegyeházán fogadta a Székesfehérvári Függetlenségi Párt közel félszáz tagját. Politikai érzékenységére vall, hogy nem a párt székházában került sor a megbeszélésre. Holly Géza ügyvédnek, a párt székesfehérvári elnökének gondolatait követően Károlyi József a család számos nemzeti tradíciói közül az apai nagyanyja közvetítette szellemiséget emelte ki, aki sógora, gróf Batthyány Lajos politikai és emberi nagyságát nemcsak gyermekeinek, de unokáinak is példaképül ajánlotta, sőt „gyermekeit, de unokáit is a leghazafiasabb szellemben, a függetlenségi szent elvek rendíthetetlen őrizetében neveltette". 6 Károlyi nem a nagyanyja sugallta intranzigens magatartást tartotta megvalósítandónak, hanem a megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok között a Monarchia fenntartását, az uralkodó iránti lojalitást, az ország érdekeit messzemenően figyelembe vevő béke megkötését. Károlyi Józsefet nemcsak hivatali munkatársai támogatták céljai megvalósításában, hanem felesége, Wenckheim Margit grófnő is. Ott találjuk gróf Károlyi Józsefnét a Keresztény Női Liga székesfehérvári zászlóbontó nagygyűlésén, amelyen a keresztény szellemiség oly kiváló képviselői vettek részt, mint Prohászka Ottokár megyés püspök és a fiatal szociális missziótársulati nővér, Slachta Margit. A Keresztény Női Liga székesfehérvári szervezetének védnökei Prohászka Ottokár és Károlyi Józsefné lettek. Ápolónői diplomával rendelkezett, és a katonai kórházakban tett látogatásokra rendszeresen elkísérte férjét, s felkarolta a Csecsemővédő Egyesület azon törekvését, hogy Székesfehérvárott gyermekkórház létesüljön. 7 Közel egy esztendő után úgy összegezhetjük Károlyi József főispáni munkásságát, hogy rendkívüli erőfeszítéseket tett Fejér megye és Székesfehérvár élén nemcsak a törvényhatóságok érdekében, de tágabb értelemben véve az ország, a nemzet érdekében is. Törekvései 1918 őszén összeroppantak. Jelleme, személyiségének kiforrott, belső tartása mentette meg az emberi összeomlástól. Az első világháború hadszínterein elszenvedett vereségek, majd a féltestvére személyével egybekapcsolt októberi forradalom lemondásra kényszerítette. Károlyi József főispáni működésének másfél esztendeje a célok megvalósításának rohamos zsugorodását eredményezte. IV. Károly törekvése a „ tisztességes és becsületes béke " megkötésére nem járt eredménnyel, a belpolitikai küzdelmeket átható választójogi reform sem valósult meg, s hazánk területi integritása megőrzésének szándéka sem talált az antanthatalmaknál meghallgatásra. 1918 késő nyarán már az volt az egyik alapvető kérdés, milyen és mekkora országrészeket szakítanak ki Magyarországból katonai és politikai ellenfelei. A főispán törekvéseinek összeomlása több forrásból fakadt: a katonai összeomlásból, a belpolitikai, forradalmi válságból és IV. Károly Eckartsauban kiadott nyilatkozatából, amelyben lemondott a magyarországi államügyek vitelében való részvételéről. (A trónról nem mondott le a király!) Az 1918. október 31-én kirobban polgári demokratikus forradalom Fejér megyében is futótűzként terjedt. A helyi események központjának a megyeszékhely bizonyult. A Függetlenségi és 48-as Párt elnökének (Holly Géza) vezetésével megalakult a Székesfehérvári Nemzeti 6 KÁROLYI, 1977. 22-25. 7 Székesfehérvári Hírlap, 1917. november 1., november 7., november 25.