Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Csiffáry Gergely: A Károlyiak szerepe 19–20. századi Parád fejlődésében
Parádfürdőn, a timsós fürdőnél 1854-ben elkészült a Zsuzsanna-lak, 1856-ban pedig a fürdőház előtti lejtőn egy díszes épületet emeltek, sok vendégszobával. 1857-ben megnyílt a gyógyszertár. A postaállomás 1868-ban készült el. A növekvő vendégsereg fogadására 1871-72-ben 28 szobás díszes vendégház készült, 1873-ban felépült az Ybl által tervezett szálloda, 1884-ben a fürdőépület mellett tejcsarnok létesült, 1892-ben átadták az új vendéglőt, s 1893-ban megnyitották az Erzsébet Szállót, valamint a Juliette-lakot. A parádfürdői hegyi strandfürdő a fürdőtelep keleti részén épült. Az úszómedence víztisztító berendezése 1911-ben létesült 20 A Károlyi család a kiegyezés után az eddigi kétközpontú fürdőhelyet - csak a timsós gyógyvízre épülő Parádfürdőre koncentrálva - egyközpontúvá alakította át. A parádi palackozott kénes és szénsavas ásványvizek országos forgalmazása sokkal jövedelmezőbb volt, mint a csevicefürdő bevételei, ezért 1872 után lebontották a csevicefürdőt, s Gyula gróf, a szenvedélyes vadász a helyén vadászkastélyt építtetett és a környező hegyekben nagy kiterjedésű vadasparkot létesített. A Parádfürdő és Sasvár közötti, ill. általában a vendégutaztatás háttérintézményeként felépült a nevezetes Cifra istálló. A fürdőidényben - májustól 1-től október l-ig - a Cifra istállótól induló és oda visszatérő hintókon szállították a vendégeket. 1877-től a Budapestről és Miskolc felől vasúton érkezőket már Kápolnán fogadták, akiket naponta a menetrend szerint közlekedő fogatokon utaztattak Kápolna és Párád közt. 1880-tól már Egerből is naponként indított hintókon szállították a fürdő vendégeit. 1887-ben épült meg a Kisterenye-Kisújszállás közötti vasúti szárnyvonal, amelynek megállója volt a szomszédos Recsken. Ezért ettől az évtől a recski vasútállomás és Párád közt naponta ingázó fogatokon vitték és hozták az utasokat. 21 A parádi völgyben előforduló vasas források vizét - a harmadik gyógyvízfajtát - ugyancsak a 18. századtól ismerték és fogyasztották a környék lakosai. Közülük a Mohos-hegy oldalában fakadó: a Klarissza-forrás nevét viseli, hasonlóképp híres az Ilona-völgyi Szent István csevicekút. Gyógyvízként ezeket meglehetősen későn kezdték el alkalmazni. A forráshozam csekélysége miatt fürdő létesítése nem lett volna gazdaságos, ugyanakkor az ivókúrára csak helyben lehetett használni, mert a benne levő vastartalom elbomlik, csak frissen fejti ki a hatását, ezért nem könnyen palackozható. 1883-ban kiépítették a Klarissza-forrást. 1896-tól elkezdték e forrás vizének az árusítását az ivócsarnoknál, s naponként hajnalban merített és dugaszolt piackokban hozták forgalomba. Később, az 1900-as években Parádi Arsen néven elkezdték országszerte árusítani a gyógyszertárakban ezt az emberi szervezet vashiányának a pótlására kiválóan alkalmas vizet. Az első világháború előtt, 1914-ben hat szállodában és hét kisebb panzióban összesen 180 szoba állt a vendégek rendelkezésére. Parádfürdő felszereltségére és komfortosságára jellemző, hogy ez idő tájt a kabinok és a folyosók már gőzfűtésűek, s az egész fürdőtelep villanyvilágítással rendelkezett. A 20. század elején Párád az Osztrák-Magyar Monarchia közismert és kedvelt fürdőhelyévé vált. 22 A Károlyiak kapcsolata Ybl Miklós építésszel Párád építészetében meghatározó jelentőségűek azok a ma is fennálló épületek, amelyeket a neves építész tervezett. Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. - Budapest, 1891. jan. 22.) 20 CSIFFÁRY, 1998/b. 64. 21 CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 74-75. 22 CSIFFÁRY, 1998/b. 76-77.
