Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Fazekas Rózsa: Károlyi György és Nagykároly

A reformkorban nem volt olyan, a gazdasági modernizáció és a polgárosodás elősegítését szolgáló egyesület, amelyet Károlyi György ne támogatott volna. Osztotta a liberális reformerek azon álláspontját is, hogy az egyesületeket hálózattá kell fejleszteni, vagyis a központi anyaegyesületnek az ország minden részében fíókegyesületeket kell létrehoznia. Ennek szellemében támogatta 1836-ban a nagykárolyi kaszinó, majd egy évvel később a Szatmár megyei gazdasági egyesület alapítását. Mindkettő számára biztosította a működéshez nélkülözhetetlen helyiséget, anyagilag és erkölcsileg támogatta megerősödésüket.

42 Nagykároly életében ünnepi pillanatoknak számítottak a népünnepéllyel egybekötött főispáni beiktatások,

43 vagy magas országos főméltóságok látogatásai, mint amilyen István főherceg nádoré volt 1847 szeptemberében. Mégis a nagykárolyiak számára a legnevezetesebb vendég 1845. június 18-án érkezett: ekkor látogatta meg először Károlyi Györgyné, Zichy Karolina férje Szatmár megyei birtokait. „E város azelőtt ily pazar fényű pompás fogadtatást még soha sem látott" - írta Asztalos György, akinek jóvoltából részletesen ismerjük Nagykároly és úrnője találkozását. Karolina grófnő négy diadalkapun áthaladva jutott el a kastélyig. Hintaját hat gyönyörű sváb ló vontatta. A kastély előtti kapun a következő epigramma volt olvasható: „Hódolatul mint áll ím e kapu nyitva előtted, / Tárvák hű sziveink: szálj bele édes anyánk!" A piacon felállított sátorokban a városban élő magyarok, románok és németek külön-külön műsorral köszöntötték a kedves vendéget: „A magyar sátorban magyar zene mellett rózsa piros arcú magyar lányok ízléses magyar öltözetben lejtették a ropogós csárdást, míg az oláh leányok az Avas vidékéről, oláh zene mellett eresztették szélnek elől-hátul megkötött katrincájukat [kötényüket], jobbra-balra ürögve-forogva, mint ügyes nő kezében az orsó; míg a sváb sátorból erősen hangzott fel a »hajassza, hapszassza« mellett tipegő, dobogó svóbis es stáeris, mely népmulatságot úgy a grófi család, mint az ide, ez ünnepélyre a vármegye minden vidékéről összesereglett rengeteg nép, nagy gyönyörűséggel nézett. "

44 A jeles alkalomra a kastély enteriőrje is megújult. Májusban és június elején új bútorok érkeztek a kastélyba - a főkönyv szerint összesen 3864 váltóforint értékben -, amelyek elsősorban a gróf és a grófnő lakosztályába kerültek. A grófi család az egész nyarat Nagykárolyban és környékén töltötte. Innen látogatták meg Zsibón a régi barátot, Wesselényi Miklóst, aki ekkorra teljesen megvakult. Nagykárolyban ez a nyár más volt, mint a többi. A kaszinó kertjében minden héten háromszor ún. sétahangversenyt tartottak, amelyeket a Károlyi György és több városi polgár pártfogásával néhány évvel korábban alakított, Martinovics Péter vezette zenekar adott. A zenekart azzal a céllal hozták létre, hogy ünnepnapokon játékával mulattassa a város közönségét.

45 A színházi előadások számára nem volt igazán megfelelő helyiség, ezért Károlyiné elrendelte, hogy a Szarvas vendéglő udvarán építsenek egy színház- és báltermet. A feladatot a Kaplonyban dolgozó Ybl Miklós kapta, és az 1846. évi főkönyv szerint a Szarvas vendéglő táncterme és a vendégszobák 34 517 váltó forintba kerültek.

46 Ennek a látogatásnak köszönhette a város kórházának születését is. A Károlyi házaspár „ 1845. szeptember 20-án kelt alapítási iratában a kórházi telken és a rajta lévő épületeken 42 Lásd részletesebben: FAZEKAS, 2004. 155-167. 43 1829-ben ifj. báró Vécsey Miklós, majd 1845-ben Szerdahelyi Pál főispáni beiktatása fényes, a Károlyi Györgyé 1848-ban - az új idők szellemében - szerény körülmények között zajlott le. 44 ASZTALOS, 2004. 83. 45 Honderű, 1843. 19. sz. 651. 46 MOL, P 414. D. 1. tétel. 74. köt.