Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Írások a Károlyiakról - Kovács Ágnes: Károlyi Sándor ősei

A továbbiakban Károlyi Sándor egyenesági ősei közül főleg azokat szeretném bemutatni, akiknek a pályája családtörténeti szempontból is fontos.

9 Miközben eltekintek a vagyoni gyarapodás konkrétumainak - birtokszerzések, pereskedések - részletezésétől, hangsúlyozni szeretném azokat a személyiségjegyeket, amelyek szerepet játszottak a különösen sikeres családtagok érvényesülésében. Láttuk, hogy az első Károlyiak a szállásbirtokokra szerzett új adományokkal és a katonai szolgálataikat jutalmazó donációkkal biztosították és növelték vagyonukat. A családban a 15. században élt Károlyi János volt az első, aki a família birtokait vásárlással is gyarapította. Jánost, a fent említett Bertalan fiát a források kötekedő, makacs és hatalomvágyó, ám mindenekelőtt tehetséges embernek mutatják. Kíméletlen érdekérvényesítő volt, aki olykor családtagjaival is konfliktusba keveredett. Károlyi János fia, László és unokája Péter ugyancsak eredményes birtokszerzőknek tekinthetők - főleg zálogügyleteik figyelemre méltóak -, de egyéniségük kevésbé erőteljes. Péter fiai közül Mihály örökölte leginkább azokat a képességeket, amelyekkel ősei a családi vagyont és tekintélyt növelték. Jó gazda volt és ügyes taktikus. Ahhoz a nemesi csoporthoz tartozott, amelyik - birtokai fekvése miatt - 1541 után mind a királyi hatalommal, mind az erdélyi fejedelemséggel jó viszonyt igyekezett tartani. A kétfelé alkalmazkodás nehézségeiért az nyújtott kárpótlást, hogy így több lehetőség adódott a privilégium- és birtokszerzésre. О is so

kat pereskedett, különösen a Rozsályi Kunokkal. Szinte szenvedélyesen halmozta a zálogbir

tokokat, de vásárolt is. Tőkeerejét mutatja, hogy amikor Dersffy Miklós megvételre ajánlotta neki dobosi és szőlősi jószágát, a válasz a következőképpen hangzott: „azpínz hiszen vagyon mind az tizenkét ezer forint, csak várom az kegyelmed emberit az fassióval". Több adat is bizonyítja, hogy Károlyi Mihálynak a vagyonszerzés volt élete vezérelve. Amikor első felesége, Zaberdini Horváth Katalin szülésben meghalt, azon a jogon, hogy a gyermek négy nappal túlélte anyját, visszatartotta az asszony hozományát. Legalább ennyire jellemzőnek tekinthető az a levél, amelyben öccsét, Pétert intette a mértékletes életvitelre: „ Csak azon kérlek, hogy részegeskedéstől és némely mold nélköl való ifjak társágátul igen ójad magadot".

u Péter viselkedését aligha morális megfontolásból, sokkal inkább a vagyon elherdálásának veszélye miatt helytelenítette, hiszen az erkölcs a gazdasági érdekekhez igazodott, leggyakrabban éppen a jómódúaknái. Jól bizonyítja ezt rokona, Perényi László elkeseredett hangú levele is, amelyet 1588-ban intézett Károlyi Mihályhoz: „ha más ember kegyelmednek vét valami kicsint, az igen fáj kegyelmednek; de mikor kegyelmed vagy az kegyelmedhez tartozók vetnek valakinek, azt csak eleiben sem akarja kegyelmed venni... Isten fordítsa kegyelmednek ereit, hatalmát más hatalmasra, ne mi reánk szeginyekre; az kegyelmed jó légin szolgái csatázhassanak az pogánokra, ne a mi szegin jobbágyinkra. "

12 Az ekkor már tekintélyes vagyont Károlyi Mihály mindenképpen biztosítani akarta családja számára. Ezért 1593-ban Báthory István országbíró előtt a leányágat tette örökössé arra az esetre, ha a família fiágon kihalna. A királyi beleegyezést, a rokoncsaládok tiltakozása ellenére, 1595-ben sikerült is megszerezni, de végül is nem volt rá szükség. Károlyi Mihály hasonnevű fia ugyanis, aki 1595-ben még csak tízéves volt, elérte a férfikort és átvette az örökséget. 9 Az áttekintéshez Éble munkáján kívül a Károlyi Okmánytár köteteit, Szirmay megyemonográfiáját, illetve az ezeket is hasznosító Károlyi Sándor életrajzot vettem alapul. 10 KÁROLYI, 1882-1897. 3. köt. 582. Dersffy eredetileg 16 000 forintot szeretett volna kapni a birtokokért, de az éveken át tartó alkudozások után 1593-ban Károlyi Mihály 4000 forinttal kevesebbet volt hajlandó fizetni értük. 11 Uo. 435^136. 12 Uo.452.