Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Héjj Csaba: A Hew nemzetség Gát és Lovasberény16–19. századi történetében (Kutatási beszámoló)
vett egy hordó pálinkának, mi az illető uradalmi tiszt által tőlük elvétetett, visszaadattatásáért esedeznek. Folyamodók törvényellenes tettet követvén el, kérelmüktől elmozdítassanak"^ Az 1848-1849-es honvédegylet Bereg megyei tagjainak névsorát a millennium évében, 1896-ban állították össze. A jegyzék szerint Gátról három igazolt honvéd vett részt a szabadságharcban. A 68. szám alatt szerepelt Heé György, aki 1820-ban született Gáton, közvitézként harcolt, majd évtizedekig földművelésből élt szülőfalujában. A következő adat a családról a 20. század elején tűnik fel: az 1920-as években a Szernye mocsár lecsapolásában Gátról részt vett egy jól összeszokott kubikus csapat, amelyben húszhuszonöt helybeli dolgozott. Munkájukat Heé Elek irányította, akiről már azt is tudni, hogy vidám, tréfálkozó emberként népszerű volt környezetében. 1944. november közepén Gátról is többeket deportáltak. Köztük volt Heé Áron (*1902), Heé Elek (*1903), Heé Gyula (*1901), Heé Ignác (*1908), Heé Sándor (*1912) is. Mindanynyian mártírhalált haltak. АII. világháborúban honvédként esett el a gáti Heé Vince, míg Heé Ferenc honvéd öngyilkos lett 1947. augusztus 13án. Beregújfaluból Heé Gyulát (*1907), Heé Imrét (*1916), Heé Istvánt (*1922), Heé Sámuelt (* 1919) és Heé Sándort (*1911) deportálták. Dercenből Heé Ferenc (*1909), Heé Sándor (*1892), valamint az elesett honvéd Heé József (* 1910) neve szerepel a második világháború szolyvai emlékművén. 9 A helyiek emlékezete szerint Heé Mihály beállt önkéntesként a csehszlovák hadseregbe. Lovasberényi források szerint oda a család tagjai az 1700 évek elején Németországból jöttek mint telepesek. Héjj Ervin németországi családkutatása alapján úgy véli, hogy a heddesheimi listában szereplő adatok alapján megtalálta az első családbeli telepeseket: az 1296. számon Höh Johann Martint és feleségét, Gertrúdot, akik 1710. július 8-án kötöttek házasságot. A férj - lovasberényi halotti anyakönyv bejegyzéséből feltételezett - születési dátuma (1698 körül) azonban nem erősíti meg az azonosságot, mivel a házasságkötés idején ő még csak 12 év körüli lehetett. A heddesheimi listán az 1295. szám alatt is szerepel egy családtag: Heimich Höhe Johann fia, aki 1709. szeptember 16-án született. Kázmér Miklós nyelvész a Heé nevet magyarnak tekinti, szerinte a heves melléknévből származik. 10 Gát község történetét végigkísérve az a sejtés alakult ki bennem, hogy a lovasberényi Heé/Héjj család közvetlenül Gát községből eredeztethető. Gát története bizonyítja, hogy az elmúlt századokban a háborús károk, járványok és éhínség által sújtott lakosság gyakran menekült el. A korabeli vallási törvények szerint a földbirtokos vallása határozta meg a jobbágyok vallását, így birtokosváltás esetén vallást kellett volna váltaniuk. Lovasberénybe pedig, amikor a Heister család 1719-ben eladta Franz Anselm Fleischmann császári és királyi haditanácsosnak. Az új földesúr katolikus vallású telepeseket hozatott Németföldről, de a jövevények között magyarok is voltak. Köztük - Botlik József szerint - a Bak had (azaz több család) érkezett elsőként, majd őket követte a Hé had, végül a Kacsó had. 11 A Hő/Hev/Hew név később Heé, majd Hé formára módosult. Az 1720. évi összeírás szerint az itt élt húsz egész telkes jobbágy és 46 házas zsellér közül azok, akik újonnan betelepültek voltak, egy évi adómentességgel bírtak - bizonyára ezért nem kerültek feljegyzésre az akkortájt oda települt Heé család tagjai sem. 1721-ben azonban már feltűnik az anyakönyvben az első helyben született Heé családbeli, Joannes. 8 Varga János Hungarica-kutatása. (MOL, Bereg vármegye főispánjának iratai. 1844.) 9 DUPKA, 2004. 10 KÁZMÉR, 1993. 11 BOTLIK, 2001.