Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Csekő Ernő: A szekszárdi Leopoldok. Pillanatfelvétel egy saját irathagyatékkal nem rendelkező család kutatásának állásáról

Természetesen az alispáni iratok - 1850-1860 közt a megyehatóság iratai -, mint más megyei közigazgatási irategyüttesek (pl. közigazgatási bizottság, főszolgabíró iratai) is számtalan fontos adattal szolgálhatnak. Sajnálatos tény, hogy amiképp az adó főkönyvek, úgy az 1916 előtti városi (1905 előtt községi) iktatott iratok is megsemmisültek Szekszárd esetében. így különösképp felértékelődik a képviselő-testületi jegyzőkönyvek szerepe. A családra vonatkozó értékes adatok mellett, az egyre bőbeszédűbb jegyzőkönyvvezetésnek hála, a családtagok - főként dr. Leopold Kornél 20. század első harmadára eső - várospolitikai szerepléséről is képet kaphatunk. A virilistaként bírt vármegyei közgyűlési tagság okán a család több tagjára vonatkozóan a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek is forgatandók voltak. A Leopold család második nemzedékének életútja miatt ugyanezek az önkormányzati, közigazgatási és szakigazgatási iratok mint források - a Leopoldok tevékenységi területét követve - más levéltárak esetében is szóba kerül(het)nek. Szomorú tény, hogy a Leopoldok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó intézetek, vállalatok közül a család nevéhez kötődő Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanknak nem maradt fenn iratanyaga, de a bank első vállalatalapítását (1908-1909) jelentő Molnár-féle Nyomda /?í.-nek igen. Szintén maradt fenn iratanyaga a Szekszárdi Takarékpénztárnak, melynek igazgatósági elnöke 1913-1929 között Leopold Róza férje, Leicht Lajos volt. Az előbbiekhez képest jóval egyenletesebben maradtak fenn a mezőgazdasági bérleten folytatott tevékenységükkel kapcsolatos, a Szekszárdi Közalapítványi Uradalomnak a Tolna Megyei Levéltárban, a Pécsváradi Közalapítványi Kerületnek, illetve a Somlyóvásárhelyi Közalapítványi Kerületnek a Baranya Megyei Levéltárban lévő iratai. Mivel a Leopoldok a közéleti szereplés mellett számottevő kulturális, főként tudományos tevékenységet folytattak, a különböző levéltárakban, könyvtárakban található levélgyűjtemények is fontos forrásul szolgálnak, sok esetben életrajzi adataik miatt, másrészről személyes kapcsolataik feltárása végett nélkülözhetetlenek. A dr. Leopold Kornél, Leopold Samu, Leopold Gusztáv, Leopold (Jacobi) Lívia és ifj. Leopold Lajos által írt levelek egyúttal érdekes részletekkel szolgálhatnak bizonyos kérdésekkel kapcsolatos véleményükről, nézeteikről. Ez utóbbi leginkább ifj. Leopold Lajosra áll, akinek Szabó Ervinhez írt leveleinek jelentős része olvasható a Litván György által közzétett Szabó Ervin-levelezés válogatott köteteiben, a Somló Bódognak írt leveleinek közlésén pedig jelenleg dolgozom. A Leopold család tagjai közt többen folytattak alkotói-tudományos tevékenységet, így értelemszerűen az egykorú kiadványok (könyvek, periodikák, újságok) nemcsak életrajzi adatok tekintetében szolgálnak forrásul, hanem munkásságukra vonatkozóan is.

4 Elsőként ifj. Leopold Lajosról kell szót ejtenünk, akinek számtalan, folyóiratokban, kötetekben közölt írása, tanulmánya mellett három önálló kötete is megjelent.

5 Szintén szociológiai és agrárgazdaságiam tárgyú tanulmányokkal, publikációkkal - jellemzően a Huszadik Század oldalain jelentkezett Leopold Gusztáv is a 20. század első két évtizedében.

6 Amiképp kettejük, úgy bátyjuk, a 27 éves korában, 1899-ben elhalt Samu is társadalomtudománnyal foglalkozott, és bár az 1830-as és 1860-as évek gazdaságtörténetének szociális szempontú feldolgozását, a jobbágyfelszabadítás szociálpolitikai vonatkozásait kutató munkássága korai halála miatt 4 Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy Gulyás Pál Magyar írók élete s munkáiban a szekszárdi Leopoldok tíz tagjáról találunk szócikket. Az itt említetteken kívül még: Leopold Sándor, Leopold Mihály, Leopold (Jacobi) Lívia, dr. Leopold Elemér, Leopold Iván. (17. köt. 986-989.) 5 Ifj. Leopold Lajos három kötete a következő: A presztízs (1912), Elmélet nélkül (1917), Aranykapu (1926). 6 Leopold Gusztáv egy-egy szociológiai, illetve agrárgazdaságiam tárgyú tanulmánya évtizedekkel később újraközlésre került: A szociológia újabb irányai (1903), Kapitalisztikus mezőgazdaság Magyarországon (1911); lásd LITVÁN, 1973. 323-358.; TÓTH P, 1984. 72-91.