Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Bán Péter: Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában

számban már az új betelepülők között -, majd egy évnyi határidőt adott arra, hogy minden telkes jobbágy vályog- vagy égetett téglából kétszobás házat építsen. Az erre képteleneket vagy engedetleneket még negyedtelek, később házas zsellérhely sem illette meg. Ugyanis a házhelyrendezést követően került csak sor Tiszanánán a külső szántó- és rétilletőségek mérnöki kimérésére olyan ütemezésben, hogy 1776 végéig az őszi és ugarnyomást, 1777-ben a tavaszi nyomást osztották parcellákra. Aki addig sem építette meg házát az előírások szerint, „ az nem építő régi gazda csak alzsellérnek, nem másnak fog megszenvedtetni". Ilyen módon és ekkor csendesült el lassan a többéves összecsapás a püspöki uradalom és Tiszanána őslakossága között.

23 Vajon mi lehetett az oka annak, hogy éppen Tiszanánán - és csak ott - éleződött ki ilyen nagymértékben a püspök-földesúr és jobbágyai közötti viszony az úrbérrendezés, a szabályozott telkes gazdálkodás kialakítása, illetve az utca- és házhelyrendezés kapcsán? A válaszhoz hozzá kell kapcsolnunk az eddigiekhez még egy, eddig zárójelbe tett kérdést: a vallásügyet, mely egyáltalán nem volt közömbös a 18. században. A zárójel most következő felbontásához előre kell bocsátanom, hogy a tiszanánai konfliktussal összefüggésben egyelőre sem katolikus, sem református egyházi levéltárban nem kutattam, a probléma megoldásának ezért most még csak a felületét, hipotetikus irányait érinthetem. 1763-ban Tiszanána népességének 5,6%-át alkották a katolikusok, az uralkodó többség református felekezetű volt. A katolikus plébániát is csak ekkor állította fel Eszterházy püspök, s templomuk vályogból készült. Ezzel szemben 1785-re a falu lakóinak 42,9%-a katolikus vallást követett, s ugyanakkor épült fel a katolikusok későbarokk stílusú kőtemploma.

24 A felekezeti arányok ilyen eltolódásában egészen biztosan döntő szerepet játszottak az 1770-ben megcsorbított telkiállomány és Kömlő prédium elvesztése, majd később az utca- és házrendezés kierőszakolása miatti elköltözések, hiszen ezek nagy valószínűséggel a többségi reformátusokat érintették. A helyükre érkezők viszont bizonyára katolikusok voltak, mint ahogy Kömlő új telepeseiről ezt kétségkívül tudjuk.

25 Ulrich János prefektus ugyan a vármegyéhez és Helytartótanácshoz írott jelentéseiben rendszeresen csak „ régi jobbágyokról" (veteres coloni) ír, akik nehézségeket okoznak neki, de aligha ok nélkül kell rendszeresen elhárítania a vallási megkülönböztetés gyanúját. Feltűnő az is, hogy 1776. június 7-én a „tiszanánai régi lakosok közönsége " végső remény sugári keresve a református főgondoktól várja, hogy közbenjár ügyükben a királynőnél. Augusztus 27-én Pócs András prédikátor azt kénytelen kérelmezni a prefektustól, hogy „az eddig kiadatott oeconomicalis jöldecskéje", háza és appertinenciája adóját ne vesse ki „szegény maradék hallgatóira ", továbbá ne kelljen kilencedet és tizedet adni terméséből, hiszen korábban mentességet élvezett.

26 Tiszanánán a katolikusok lakta felső falurész a legutóbbi időkig élesen elkülönült az alsó, református résztől, és talán az sem véletlen, hogy a település főutcája a kettő találkozásánál törik meg kissé, s mutat pár fokos eltérést az egyenes vonaltól.

27 Átfogó településrendezést eddigi ismereteim szerint Tiszanánán kívül három Tisza-vidéki helységben végeztetett Eszterházy Károly: Kömlőn, Kiskörén és Sarudon. Ezek egyikében sem robbant ki a tiszanánaihoz hasonló konfliktussorozat, és mivel Kömlőre katolikus 23 Uo. 24 KOVÁCS, 1999. 59. és KOVÁCS, 2003. 16., továbbá SOÓS, 1985. 258. 25 HML, EÉGL, XII-3/a/85. rsz. Liber 82. 748-767. 26 HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. № 223./1 et A. Sub 00, 4 et D. és 1778. Reg. № 17. Sub OO. 27 Lásd pl. az 1. sz. jegyzetben hivatkozott vízszabályozási térképeken, valamint: PELLE, 1980. 103-109.