Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Bán Péter: Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában
e mérsékelt, felemás sikerében pedig már az is közrejátszott, hogy 1771-ben Brunszvik Antal, a Heves megyei úrbérrendezés lebonyolításáért felelős királyi biztos meghallgatta a gazdák panaszait, s ígéretet tett nekik, hogy mindnyájan akkora telekre iratkozhatnak fel az úrbéri tabellán, amekkorára akarnak. 12 Az igazán nagy érvágást Tiszanána paraszti népessége számára Kömlő pusztai földjeinek elvesztése jelentette. A prédiumot az 1769-es uradalmi pénztári számadáskönyv szerint évi 604 rénes forint átalányösszeg fejében árendálták a püspökségtől, ráadásul az itteni, a Tiszától távolabb eső szántók, rétek védettek voltak az áradásoktól, és semmi jel nem mutat arra, hogy szabályozott telekrendszerben, dűlőkre és nyomásokra osztva művelték volna. 13 1770. március 20-án azonban új úrbéri szerződést adott ki Ulrich János prefektus. „Minekutána az al-puklus-nánai [azaz: a tiszanánai] lakosok 104 napi robota árendára lévén, beneficiumainak felét, azaz 52 napra valót e kömlei határban, a másik felét pedig most is házhelyek után birtokukban lévő púki pusztában [azaz: a faluhoz tartozó hajdani Pók területén - В. P] bír ván, tulajdon maguk indulatjából, ez esztendőnek elején instantiájuk által a 104 napi robota árendából eltökélt és saját akaratukból a kömlei 52 napi robota árendától elállásukat sürgették, és egyes akarattal csak a púki 52 napi robotára leendő szándékukat világosan kiadták, sőt önként csak a púki házhelyes földjeiknek 52 napi robotáit /.nem pedig többet:/ véghez vinni magukat írásban feladták, szándékozván ezáltal a kömlei földnek hasznát az uraságtól vesztegetni és csekélyíteni. Azért az uraság is teljes végzéssel elvégezte magában, hogy azt az arra vágyódó szegénységnek élésére és gyarapodására, őfelsége quantumának bővebb elviselésére és ugyan maga jövedelmeinek is fenntartására megszállítja, amint avégre hírt is bocsátott, és ennek hírére már e tavaszi szántásra némely szálló új lakosok ajánlották is, fel is adták magukat, nevezet szerint földeknek kitudására conscribáltattak is. " 14 A tiszanánaiak Kömlő ilyenformán megindult betelepítésével elveszítették szántó- és rétterületük mintegy 40%-át (a Dóka Klára által közölt 177l-es úrbérrendezési adatok alapján számítva 15 ), Eszterházy Károly viszont egy új, immár kimért jobbágytelkek szerint adózó faluközösségre tett szert. Az idézett úrbéri szerződés határozottan előírta, hogy minden Kömlőre települőnek „legalábbfél házhelyességre" érdemes gazdának kell lennie. „Az egészhelyesnek legyen 4, a félhelyesnek 2 vonómarhája, mert annyival tartozik az uraságnak 52 napot szolgálni. " Igaerő nélküli jövevényt ugyan befogadhatnak, de zsellér lesz, „aki kézi munkával vagy szolgálattal keresi kenyerét". A más uradalomból („szabadjövéséről és maga jóviseléséről bizonyságtevő levéllel") érkező újtelepes 3 éves adómentességet kap, de dézsmát és kilencedet ezalatt is ad, fizetnie kell az állami és vármegyei adót, továbbá viseli a községi terheket. Előre meghatározták számukra a 3 éves mentesség elteltével adandó földesúri szolgáltatásokat; ezek már minden tekintetben megegyeztek a Mária Terézia-féle előírásokkal. Az úrbéri szerződés egy kömlői egésztelekre 1 köblös házhelyet, 28 köböl gabonaszántót, kukorica- és kenderföldet, 9 köböl kapacitású rétet tervezett, sőt háztartásonként számította ki a 15 köblös „ legelő mezőt" és a 3 köblös földet erdőültetésre. 16 A jobbágy telkek méretét ehhez képest az 177l-es úrbérrendezés kissé megnövelte: 32 magyar holdban - de 1400 négyszögöles holdban - határozta meg a szántó és 12 kaszásban a rét kiterjedését, az úrbéri tabellák pedig 12 HML, IV. l/b/116. rsz. Közgyűlési iratok, 1776. Reg. No 223./1 et A., Sub ВВ.; SOÓS, 1975. 488. 13 HML, EEGL, XII-3/e/703. rsz. Ratiocinium perceptorale super universis proventibus pecuniariis Episcopatus. Agriensis, 1769. 67. 14 BÁN, 2004. 191. 15 DÓKA, 1997. 183. 16 BÁN, 2004. 191-193.
