Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Bán Péter: Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában
2. sz. térkép Kömlő úrbéri tagosítási térképe (1890) vakságait. Amellett egyes speciális munkákat, építési fuvart és kézi munkásokat is megkívánt. 5 Ezzel párhuzamosan sor került az egész- és töredéktelkek, a zsellér házhelyek kimérésére, a külső szántókon három nyomás és a Tisza mentén legtöbbször addig ismeretlen szabályozott telekrendszer bevezetésére. 6 Eszterházy vitathatatlanul hatékonyabb, intenzívebb földhasznosításra kényszerítette uradalmajobbágyságát, ugyanakkor ezt annak érdekében is tette, hogy nagyobb mértékben és jól ellenőrizhetően hajthassa be a földesúri jövedelmeit. Ez az érdek a korábbinál hangsúlyosabban jelent meg az 1767-ben és 1769-ben kötött új úrbéri szerződésekben, majd az 1770. évben megfogalmazott, ún. ideális urbáriumokban. Tiszanána népe 1764 és 1770 között a következő komoly változásokat érzékelte. 7 1764-től 1767-re tehát az uradalom a robot- és a többi váltságösszegeket emelte, 1770-ben azután a naturális szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt. A tiszanánaiak a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válaszaikban a pénzadókat nem is nehezményezték különösebben („ami kevés termést ád az Isten, Eger hozzánk három mérföldre, Miskolc pedig hat mérföldre lévén, ezen városokban pénzzé fordíthatjuk. ") „Ellenben vagyon fogyatkozásunk abban, hogy a Tisza árja gyakorta kiöntvén... rétjeinkben és szántóföldjeinkben is sok kárt szenvedünk. Vagyon fogyatkozásunk abban, hogy szántóföldjeinknek egy része szikes lévén, abba vetett gabonáinkban fogyatkozást szenvedünk." Panaszolták még a nehéz kő- és téglahordást, s általában az egri, gyöngyösvidéki távoli fuvarozás, a szántási, kaszálási robot számukra hátrányos 5 BÁN, 2002. 9-47. 6 BÁN, 2000. 110-143; Uő. 2004. 139-144. (Kisköre példája); DÓKA, 1997. 182-183. 7 Az adatok forrásai: BÁN, 2004. 145-162., 176-190.; DÓKA, 1997. 182.; HML, IV. l/b/119. rsz. Közgyűlési iratok, 1778. Reg. No 17./1 et A. Sub GG.