Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pozsonyi Zoltán: Falak között. Egy redemptus família három generációjának társadalmi helyzete a 18. századi Túrkevén

A vallomást tevők arra is rámutatattak, hogy a családi malom felépítését megelőzően a Vinczék szolgái alkalmazójuk társadalmi rangjának kifejeződéseként a hat községi malomban érkezés után önthettek a garatba gabonájukat.

26 A községi pénztárat jelentősen apasztó malom azért nem került lebontásra, mert a család vállalta, hogy azt kizárólag saját célra használja.

27 „ Természetesen " eszük ágában sem volt ezt betartani, így a tanács 12 forintos büntetéssel kívánta súlytani a Vincze malmot használó helyieket! A lakosok tiltakozása végül eljutott a nagykun kapitányhoz, Illésy Jánoshoz, aki engedélyezte (a települési vezetés nagy bosszússágára) a malomban való őröltetést. A szenátorok attól tartottak, hogy a példa ragadós lesz a többi beneficium esetében is.

28 Nem alaptalan félelmük (majd két évtized múlva) Vincze Pál újabb indítványakor beigazolódott. Közvetlenül a kocsmaárendák körüli procedúra, bátyja elvesztése után Pál háza udvarán boltot akart nyitni, amihez kérte tanácsos társai támogatását is. Szándéka meglepőnek tűnt, hisz a település tulajdonát képező, korszakunkban görög kereskedőknek bérbe adott boltok árukészlete kielégítette a lakosság igényét. A tanács érdemben nem vizsgálta az ügyet, hanem a birtokosokat tömörítő, jelentősebb gazdasági döntésekben eljáró redemptus birtokosok gyűlése elé utalta azt. A (tanácsosok által vezetett) „nagyobb gyűlés" elutasító döntéséből kitűnik, hogy a (meghatározó) birtokosok sarkukra álltak, s nem engedték a Vinczéknek tovább apasztani a községi bevételeket.

29 Azonban nemcsak a (redemptus) közösség érdekét sértő, pénzügyi stabilitását veszélyeztető esetekben tanúsított elutasító magatartást a települési vezetés, hanem akkor is, ha valaki a társadalmi tagozódás szimbolikus kifejeződését akarta megváltoztatni. A huszonnegyedik életévét taposó Vincze Pál 1764-ben azt kérdezte a redemptus-tanácsos elittől, hogy a „ Templomban lehet é magoknak [a családnak] különös [külön] Széket csináltattni; vagy amellyben most jár el szakasztani s ajtót reá csináltattni. " Vincze Márton másodszülött fia hangsúlyozta, hogy az „apró" módosítás nem öncélú, azt akkor használják majd „midőn Házoknál Uri Rendek jelennek meg". A szenátorok, akik között helyet foglalt a kérelmező apja is, egy hét elteltével adtak választ a nem mindennapi kérelemre. „Keresztény embernek szabadsága vagyon a Templomba való menetelre s ha külső emberséges ember be megyén annak helyet is engednek carracteréhez képest de hogy külőnössen valaki székett csináltasson az meg nem engedtetik" - szólt a nem túlzottan diplomatikus elutasítás.

30 Keresztelők, (nem létező) házasságok Amíg a tanácsülési jegyzőkönyvek a gazdálkodás, a közösségi szabályrendszer, a mindennapi „ életvilág " értékes mozzanatait őrzik, addig alig tudunk meg belőlük valamit egy személy, 26 JNSZML, V. A. 501/e. Száraz és vízi malmokra vonatkozó iratok, szn. 1770. 27 JNSZML, V. A. 50 l/a. Tanácsülési jegyzőkönyvek, mellékletekkel, 1726-1848. 156/1803. Ezt akkor rögzítették, amikor az egyik családtag el akarta adni malombeli részét. 28 BÁNKTNÉ, 2004/b. 106-107. Ugyanő egy kiskunfélegyházi zsellér példáján mutatta be, hogy a malomból származó bevétel elősegítette az anyagi gyarapodást, s az ebből fakadó társadalmi mobilizációt. BÁNKINÉ, 1995. 168. 29 JNSZML, V. A. 501/a. Tanácsülési jegyzőkönyvek, mellékletekkel, 1726-1848. 446/1789. A jegyzőkönyv nem hozza az elutasító határozatot, de más források (vagyonösszeírás, családi jószágper) alapján bizonyos, hogy Pál nem nyitott boltot. A Jászkun Kerületben csak 1813-tól engedélyezték a redemptusoknak saját házuk udvarán a boltnyitást. BAGI, 1995. 185. 30 JNSZML, V. A. 501/a. Tanácsülési jegyzőkönyvek, mellékletekkel, 1726-1848. 1764. febr. 5. 256., febr. 12. A templomi ülésrenddel kapcsolatos problémákra lásd KÓSA, 2001. 223-227.