Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

Lörincze volt, fele Kállay Ferencze, Kállay Lorincz az eö részét adta az öregJármy Jánosnak, Kállay Ferencz az ö részét Keresi Istvánnak, Jármy Jánossal száz hetven forintban, Keresi Istvánnál hatvan forintban volt, ahozis peremmel jutottam. Napkoron két Jobbágyot hatvan forintban vettem meg, és ugy marasztottam meg. Eszláron Kállay Istvántól és Páltól abban való részeket száz forinton vettem meg. A melly hat Jobbágyot pediglen Lónyai Andrásnak adott volt Kállay Lörincz Bátyám Kalló Semj énben az hat száz forintban vagyon... Gömör Vármegyében levő Bátha nevü falut váltottunk meg az Atyámfiaival együtt ezer Magyar forinton... ezeken kivülis hol együtt, hol másutt Jobbágyokat, hol ház helyeket váltogattunk... kikről evidens Documentumok vágynak... Az Fekete nevü Szőlőt pediglen az Tarczali hegyen vettünk volt... mellette az Atyamfiak édes Atyától maradott Szölleje... Szathmár Vármegyében Szinyér Varalyán, Gyarmaton, Tunyogon, Phülpös Daroczon, Nagy Szekeresen, Csekében, Philesden, Máté Szálkán, Bereg Varmegyében Gulácson, Tisza Adonyban bizonyos summa pénzen vettunk Jobbágyokat, Szőlő örökségeket, puszta házhelyeket, kiket zálogosul, kiket eörökben vettem, mellyekröl leveleink vágynak... Turi, Varsányi, Kaszapereki Jövedelemnekis az harmad része illet. " Kállay Lőrinc jószágán még nem osztoztak meg, „noha sokszor igyekeztem rajta, hogy az eötseim részeket is belölle meg adgyam ", kéri atyafiait, az osztályt ejtsék meg. Úgy rendelkezett, hogy a kérsemjéni sekrestyében temessék, amelyet ő építtetett, s csak annyira vájatta ki, hogy a koporsója fedele „betakartassék, ugy rakják be a Segrestyének az ajtaját. " Kérte feleségét, hogy az ő holta után mind a Kállay jószágról, mind a Báthori jószágról való leveleket „adgya meg az én Atyámfiainak minden fogyatkozás nélkül. " Időközben elhunyt Kállay Lőkös Ferenc

w 1616-ban, ki „az ü Iffijúságában több jól viselt dolgai között mikor [1595-ben] Szinan Passa nagyvezír el foglalta Erdély Országaiul Havas alföldét, és az Erdély Országi Fejedelem Báthory Sigmond utánna ment volna, az Ur Isten gyözedelmesitette, a' hol ottis Kállay Ferencz serényül és vitéz módon forgolódván, egy néhány nehéz sebekkel meg sértegetett, begyógyult helyeit egy nehánnyan láthatták. "

47 Ami pedig öccsének, Kállay Miklósnak^ a jellemét illeti, nagyon kemény ember lehetett, testamentumában önmaga elismerte, hogy „ én igen szitkos verekedő ember voltam, az kitől sokat szenvedtenek töllem. " Elhunyta után (1636) már mindössze három Kállay élt a fiágon: Kállay György, Kállay Pál és Kállay István. 1638-ban ők nyerték donációban Farkasaszót (Szatmár vármegye) Nagykálióért cserébe, és jutottak továbbá húszezer magyar forinthoz.

48 „Migh tart az Fiu Aghon az Jószág, Leány Aghat nem illett" Lőkös Ferencnek

(2) első feleségétől, losonczi Bánffy Annától három leánya {Erzsébet, Anna és Borbála) és György fia, második feleségétől, Bornemissza Katalintól két leánya (Klára Mária és Zsuzsanna) és Ferenc

0) fia született (utóbbi tíz évesen elhunyt). Bornemissza Kata asszony Nagyszőlősön kelt végrendeletében (1645) írta, hogy második férje, br. Perényi György volt „Abauj vármegyének negyven hét esztendeiglen való örökös fő Ispánya. " „Az elöszöri Uram az Néhai Nemzetes Kállay Ferencz volt az mellyel tsak őtődfél esztendeig éltem, attúl maradott volt két Leányom Clara és Susanna, s terhesen marattam vala az harmadikkal, ki a Ferenc nevet kapta apja halála után hatodik hétben születvén. " Kállay Ferenc

(2) halála utáni osztályban „ama gonosz Lelki ismeretü Kállay Miklós" a két lánynak (Klára Mária és Zsuzsanna) „sem Jobbagy okbúl sem egy ebb proventusokbúl tartásukra részt nem adott... magamnak is húsz ház Jobbágyoknál többet nem adott volt. Amikor Szegény Uram [ti. Kállay Ferenc] haza vitt volt, 47 Uo. Fasc. 3. No. 259. 48 Uo. Fasc. 5. 24-25.