Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században

Lónyay András várkapitányi működéséről a Kállay Levéltárban találtam egy iratot,

43 amelynek 23 pontja a Kalló környéki nemesek vádirataként is minősíthető. Lónyay visszaélve hatalmával, dúlta és fosztogatta a környező településeket, 1 nap helyett 1 hetes ingyenmunkára fogta a jobbágyokat, ütötte-verte őket, nyomdafestéket nem tűrő hangon káromkodott s ordítozott velük; rabolta a környék erdeit, a darabontok nem a kaput őrizték, hanem a várkapitány erdejét-mezejét kerülték; Petrit elvette Csomaközy Andrástól, ott magának kastélyt építtetett; többeket igaztalanul, felségárulás koholt vádjával Kassára vitetett, kiket ott bebörtönöztek vagy halálra ítéltek; a törvényszék fölött uralkodott, követválasztáskor csak ő dönthetett. „Királlyá lettek a kapitányok" - írták. Visszatérvén a família ügyeire: egy-egy atyafi halálát követően - mint mindig - osztályt tettek, így Lőkös János

(6) halála után, 1586-ban Lőkös Lőrinc és Lőkös Farkas

(2) unokatestvérek osztoztak az elhunyt kállósemjéni, eszlári, bagosi, laskodi és turai birtokain s jobbágyain 44 1597-ben tett osztályt

45 (anyjuk, Báthori Anna halála után) Lőkös Ferenc 4 fia Kérsemjénben: a kérsemjéni udvarház Farkasé

(2) lett, Jánosnak

(7) udvarházhelyet a Panyola felé eső részen mértek. A panyolai udvarház Ferencnek'

2

'jutott, Miklós

0

' Panyolán a tó mellett kapott udvarházhelyet. A jószágokat az udvarházakhoz, ül. udvarházhelyekhez egyenlően mérték. „A Jószagot pedig mind a Nyírben valót, mint pedig Szamosközit Atyait s Anyait ött részre intéztük", tehát négy rész a négy fiútestvéré lett, az ötödik a húguké, a hajadon Kataliné, kinek azonban az anyai részből valót „örökösképpen " adták. (Itt jegyzem meg, hogy Kállay Kata már 1600ban elzálogosította a szinyérváraljai jószágát Perényi Gábornak.) „Mikor mi Négyen úgymint Kállay Farkas, Ferencz, Miklós és János meg osztoztunk; noha nem mondhatom, hogy az mi édes Szüleinknek is nem maratt volna pénze, aranya, ezüstje, de minthogy mi neveletlenül Bátyánkra Kállay Farkasra marattunk volt, a'mi volt el költ. Osztályomban nekem se aranyam, sem ezüstöm, sem Tallerom, se ezüst arany mívem, sem egyéb ingó bingó marhám nem maratt, hanem hat ökröm, és két borias Tehenem, hanem el osztozásunk után Iffjuságomtól fogva házasságomig, és házasságunk után eddig... pénzen vett, és Szerzett Jószágimat, örökségemet, és minden Javaimat együtt szerzettem az én Szerelmes házas Társammal... Karvai Orle Judith Asszonnal... Mind azokat a Jószágokat, mellyek az én Atyámfiaira szállandók, hagyom és kötöm meg nevezet Szerelmes Házas Társamnak tizenkét ezer magyar forintban Kér Semienben lévő Kastélyommal, és Napkori Udvar házommal együtt Jegy ruháján felyül" - írta Kállay Miklós az 1636-ban kelt végrendeletében 46 A végrendeletben tételesen elszámolt a Kállay jószágok visszaszerzéséről, gyarapításáról: „Időmet híjába nem töltöttem, hanem Jobbágyok hazahozásával, építésekkel nagyobbítottam, és építettem a Semjéni [ti. Kérsemjén] Udvarházból Kastélyt tsináltattam, kit Árokkal környül fogattam, belől minden Epületeket az egy regi vén házon kívül mind én csináltattam, a Kertnél való malmot ujjonnan a' víz fenekéről hoztam fel, az gáttyát en építettem, egy Szegig oda híja Napkori Udvarházat minden eszközeivell én csináltattam, ezenkívül a Ladányi vizén lévő Malmokat... az Nábrádi nagy Szegen kívül is, melly et a 'Szamos szakasztott el töllök, az Kéri, Semjéni, Panyolai földön vagyon hat száz forintot ér ö pénzes örökségem... Az Napkorhoz tartozó Jószágban ezeket vettem pénzen más idegenektől kezemhez. Kallay Ferencz Bátyám Simabeli Részét adta volt Bogdányi Györgynek akkorbéli Kállay Vice Capitannak hatvan forintban, mellyhez a' Vármegyén jutottam Torvényei. Besztereczbéli részünknek fele Kállay 43 Uo. Appendix No. 1-41. No. 16. 44 Uo. Fasc. 6. No. 542. 45 Uo. Fasc. 6. No. 586. 4

6 Uo. Fasc. 3. No. 257.