Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században
ill. a nyíregyházi-keresztúti-Király Telke határokon, 17 1575-ben pedig a tiszavarsányi - kengyeli határkiigazítás leírása. 18 Az egyes birtokokat, birtokrészeket illetően is több irat tudósít, így pl. 1579-ben „Leökos Nagy Kállay Ferenc a laskodi részét zálogba adja, 1596-ban Lőrinc és Farkas' 2 ' Alsó Bátha falut Gömörben, 19 ahogy hírt kapunk arról is, hogy Lőkös János <S) filepi jobbágyai nem fizetik 1574-ben a harmincadvámot, pedig Erdélyből, a Szilágyságból hozott marhával kereskednek. 20 Az 1580-as években tovább vékonyodott a Lőkös ág is. Lőkös János' 51 Orsolya leányától való unokáját, Bethlen Klárát, 1589-ben férje, losonczi Bánffy Farkas házasságtörésért lefejeztette. 21 1585-ben eltávozott a jóemlékű Lőkös Ferenc (V) , 1586-ban Farkas*" fia Lőkös János í6 \ ki nőtlen maradt, majd 1596 táján Lőkös Ferenc 0 ' hitvese, szaniszlóffi Báthori Anna, aki apja, Báthori Farkas halála után 1570-ben részt kapott Zsigmond testvérétől Szinyérváralján, Udvariban, Batizon, Újvárosban és Parlaghon (Szatmár vm.), s amelyeket fiai örököltek. 22 1598-ban hunyt el Lőkös Ferenc 0 ' elsőszülött fia Farkas <2) , aki „igen sokat vitézkedvén, jó hirrel, nevel maradék nélkül hólt meg, " 23 s akinek apósa Apaffy István volt, Fogaras várának élelmezője és várparancsnoka 1575-ben. Úgy lép át a família a 17. századba, hogy a Vitéz ág kihalt, a Lőkös ágon pedig csak Lőkös Pál fia: Lőrinc, és Lőkös Ferenc (i) három fia: Ferenc (2) , Miklós m és János {7) él. Előbb Lőkös Kállay Lőrinc ("f" 1617), majd Kállay Lőkös Miklós (f 1636), mint legidősebb atyafiak irányították a família ügyeit úgy, hogy Lőrinc fiutódai gyermekként elhaltak, Miklós pedig magtalanul hunyt el. Mindez már nyitánya a Lőkös leányág 17. század közepén bekövetkezett hatalmaskodásainak, majd a 17. század hatvanas-hetvenes éveitől a Kállayak restaurátoraként tisztelt Kállay Miklós vesszőfutásának. „Minthogy azért közönséges Magyar példa az, hogy kardal az Országot, az Jószágotpeniglen levéllel szokták oltalmazni..."^ Kallaj Lőrincz és unokatestvérei: Ferenc (2) , Miklós 0 ' és János (7) testvérek 1598-ban kötelezték magukat, hogy mivel atyafiuk, Vitéz Kállaj György elhunyt, „ kinek minden jozaga es jozaghbeli reze mi riank minth attankfiakra zalvan, az mi lean agon való attankfinak Csiapi Susanna Assonnak" jószágokat adnak. 25 Rákóczi Zsigmond fejedelem 1598-ban és 1599-ben két levelet is írt a Csapy leány öröklésének biztosítása céljából a Kállay Atyafiaknak, 26 „az mi az árva joszagath illeti, másnak ne engeggie... nem tagadhatom, Chapy Susannanak az Annjával oltalommal tartozom lenny. " A fejedelem harmadik felesége Telegdy Barbara volt, kinek pedig első férjétől, Csapy Kristóftól született Csapy Zsuzsanna leánya - így a fejedelem mostohalánya. Szerencsen 1600-ban, 1606-ban pedig Bákay András szabolcsi viceispán előtt Rákóczi Zsigmond és felesége szerződést kötöttek a Kállay fiággal, amiben „az néhai vitézlőKallay 17 Uo. Fasc. 5. No. 438. 18 Uo. Fasc. 5. No. 474. !9 Uo. Fasc. 6. No. 581. 20 Uo. Fasc. 5. No. 462. 21 GUDENUS, 1990. 1. köt. 98. 22 MOL, P 343. Ser. I. 2. cs. Saec. 1500. Fasc. 5. No. 403. 23 Uo. Fasc. 3. No. 259. 24 Uo. Fasc. 3. No. 257. 25 Uo. Fasc. 6. No. 588. 26 Uo. Fasc. 6. No. 594., 597.
