Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Lakatos Sarolta: A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században
Lakatos Sarolta A Nagykállói Kállayak a 16. század második felében és a 17. században 1 A megyénkben törzsökös Nagykállói Kállay família nevét viseli az 1993-ban Nyíregyházán megnyílt Kállay Gyűjtemény. Közel 200 Kállay nevű, itthon és a határainkon túl élő leszármazóval tartom a kapcsolatot, közülük jó egynéhányan máig gazdagítják a múzeumot donációikkal. Kállay-világtalálkozókat szerveztünk (2000, 2003) Szabolcsban és Budapesten, ahol az US A-tól Erdélyig és Horvátországig több százan voltak jelen, s szinte valamennyien Nagykállói Kállaynak vallották magukat. Egyre többen fordultak hozzám azon kérdéssel, hogy „milyen rokonsági fokban is állanak ők" Kállay Miklós miniszterelnökkel, mert az 1930-1940es években a miniszterelnök többük felmenőjét atyafinak tekintette, s szándékában állott egy nagy családfa felállítása. A ma élő leszármazóktól mind több családi iratot, anyakönyvi kivonatot, partecédulát vettem át, amelyekből elkészítettem az egyes, szűkebb családok leszármazási résztábláit. Ezek egy része egybeesett a saját kutatásaim eredményeivel, amiket a levéltárakban és az ősi Kállay településeken végeztem (levéltári anyagok, eredeti anyakönyvek, temetői nyilvántartások, sírfeliratok). A ránk maradt genealógiai táblázatokat (Nagy Iván, Kempelen Béla, az 1905. évi Magyar Nemzetségi Zsebkönyv Nemes családok kötetének adatai), az 1700-as évektől napjainkig pontosítottam, bővítettem, ül. továbbvezettem - ma már valóban csak néhány hiátus található bennük. Nem tudtam azonban a mind pontosabbá váló táblázatokba beilleszteni közel 50 ma élő Kállayt, jóllehet a szűkebb családjaik leszármazását a 18-19. századtól sikerült adatoltan közösen levezetnünk. Vélhetően ők nem a Nagykállói Kállayak leszármazói, hanem más Kállay családokról van szó. Tekintettel azonban a családjaikban máig élő hagyományokra, nevezetesen a családfán ilyen-olyan okból nem szereplő, de szerintük élt s létezett ősüktől szóló eredetükre, a kutatásokat kiterjesztettem a 16. század második felére s a 17. századra is. Sajnálatosan, a MOL-ban lévő sok ezer darabos Kállay Levéltár minden egyes iratának átnézése után sem találtam - még utalást sem - a simándi, magyargoroszlói és horvátországi Kállayak által keresett ősökre. Ez idő szerint arra tudok gondolni, hogy az eredethely és/vagy a mesterség kettőséből alakult ki a családnevük, s vélhetően a 100 évet meghaladó háborítatlan használat elve alapján nyert létjogosultságot. Vérségi kapocs a névazonos családok között ez idő szerint nem mutatható ki. Az iratokban a névhasználatukra is választ igyekeztem találni. Neves történetírók, genealógusok ránk maradt munkáiból ismert, hogy előnevüket Nagykálló városukról vették - amit talán a haza első foglalása óta bírtak -, és a família törzsének a Balogsemjén nemből eredt Ubult tekintik. 1636-ban hunyt el Ubulfí Mihály egyik kései leszármazója, Kállay Miklós (l) , akinek fennmaradt a magyar nyelvű búcsúztatója: „ Coronas Királyoktul adatottpetsétes privilégium levelekből az láttzik, hogy az Nemes régi nagy Kállai Nemzetségből állo meg holtt Testnek, az ü nemes Nemzetségi vött eredétől az Gúth-Keled Nemzetségéből, mely Gúth Keled Nemzet, az A dolgozat része a Régi magyar családok sorozatban megjelentetésre tervezett A Nagykállói Kállay család története c. kötetnek, amelynek sorozatszerkesztője Pozsonyi József. A család azonos nevü tagjainak leszármazási sorát a sorozat korábbi köteteihez illeszkedve, a keresztnév után zárójelbe tett felső indexszel jelöljük.
