Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Soós Kálmán: A Mic-bán monda eszenyi változatai. Adalékok a Bocskai család genealógiájához

egykor meglévő egyházi intézeteket feltérképező nagyjelentőségű művében a következőképpen ír erről: „Eszeny Szabolcs vármegye éjszaki határán a Tisza partján Tisza-Szent Márton fölött fekvő helységbe I. remete sz. Pál szerzeteseit 1356-ban telepítette le az általa alapított társházban Baksa Simon fia Tamás. "

29 Mintegy tíz év múlva a Czobor Béla által szerkesztett Egyházművészeti Lap is számba vette a letűnt építészeti emléket, amelyet helyválasztására nézve a rejtett területen fekvők közé sorolt be.

30 A magyar Pálos rend két kötetben megírt történetének monográfusa, Kisbán Emil hosszasan foglalkozik ugyan az eszenyi kolostor múltjával, de keletkezésével kapcsolatban ő is csak azt tudja konstatálni, hogy Baksa Simon fia, Tamás alapította 1356-ban.

31 A levéltári és egyéb forrásokra támaszkodó munka az alapítók korban azonos egyéb építkezéséről szintén nem tud. 1975-ben rendezték sajtó alá Gyéressy Bélának a magyar rendtartomány monostoraira vonatkozó gazdag anyaggyűjtését, amely, Gyöngyösi Gergely levéltári kutatásaira támaszkodva, az időközben már elpusztult oklevelek tartalmával ismertet meg bennünket. E forráskiadvány alapján azonban csak azt állíthatjuk, hogy a monostort „ 1358-ban említik először, és akkor úgy tudják, hogy a Baxa nembeli Simonnak fia, Tamás alapította".^

1 1980-ban a Pálos rend középkori építészeti emlékeire vonatkozó összefoglalás és katalógus lényegében ugyanezt erősíti meg a következő sorokban: „1358 előtt alapította Baksai Simon és Tamás... "

33 Az egri egyházmegyei plébániák múltját áttekintő Soós Imre öt évvel később már kiegészíti a fenti képet. Ő a szóban forgó klastromon kívül egy másik építményt is regisztrál, igaz, időben korábbról, de csak az utóbbit hozza öszszefűggésbe a Baksa nembeliekkel. „Eszeny filiában 1320-ban Szent László tiszteletére szentelt kőegyházat, Kis Eszenyben pedig 1356-ban Fülöp és Jakab apostolokról elnevezett pálos kolostort említenek a források" - állapítja meg a vaskos kötet szerzője, majd hozzáteszi: „ Utóbbinak alapitója a Csapy család volt. "

34 Kovács Béla, aki ugyancsak feldolgozta az egri egyházmegye történetét, viszont óvatosabb az épület keletkezésére vonatkozó évszám feltüntetését illetően. Elődeitől eltérően nem ismeri 1356-ot, helyette nála 1358 szerepel, az a dátum, amikor „Miklós egri püspök tanúsította, hogy a Baksa nembeli Simon jia, Tamás alapította a kolostort, amelyet a Boldogasszony tiszteletére szenteltek. "

35 Az 1355. évi birtokrendezésre, illetve a vele összefüggésbe hozható eszenyi kolostor keletkezésére vonatkozó kutatások eredményeinek egybevetése azt mutatja, hogy a mai napig nincs egyértelműen megállapítva a pálosok itteni feltűnésének és rendházuk megjelenésének pontos dátuma. Ugyaninnen azonban az is kitetszik, hogy a szakirodalomban Soós Elemértől eltekintve nem említődik a Baksa nembeliek és a szerzetesek Eszenyben való letelepedésével kapcsolatban kastély építése. Bizonyosnak tehát csak azt tudjuk elfogadni, amit a magyar rendtartomány monostorainak összegyűjtött anyaga is megerősít. Azt tudniillik, hogy a pálos kolostor létezését először egy 1358. évi oklevél hitelesíti,

36 s birtokaival együtt alapítójának 29 RUPP, 1872. 62. 30 ÁDÁM, 1883. 70. 31 KISBÁN, 1938. 90. 32 DAP, 1975. 140. 33 GUZSIK - FEHÉRVÁRY, 1980. 7. 34 SOÓS I., 1985. 396. 35 KOVÁCS, 1987. 120. 3í

> Az eszenyi monostor okleveleinek jegyzékét lásd DAP, 1975. 140-143. 1358-ra vonatkozóan lásd uo. 140-141.