Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Soós Kálmán: A Mic-bán monda eszenyi változatai. Adalékok a Bocskai család genealógiájához

Melyet ma már alkot hét családnak népe Eszenyi, Szalóki, Csapi, Bocskai... A kastély faragott köveit Eszeny falujába Beépítették a templom s iskola falába. "

3 A mondának egy harmadik, de kissé eltérő változatáról is tudomásunk van. Ebben Mic bán a feleségét oly módon bünteti, hogy titokban ruhát varrat neki „E-szeny" (viselője egy szenny) felirattal, majd úgy jár el vele, ahogy az első variánsban „nénjével". Szájhagyomány útján gyermekkoromban hallottam először a történetről, éppen a „Kastélydomb " hazájában, és azóta nem hagy nyugton a téma tisztázása. Később elégszer volt ugyanis alkalmam újra és újra találkozni vele, hiszen az eszenyiek idősebb generációjának képzeletében még most is él a Mic bánok ősi fészke, s tényleges ismeretek hiányában megelevenednek előttük a rege szereplői is. De vajon mese-e vagy valóság a több község- és családalapítóként is tisztelt Mic bán família története? Tényleg Eszenyben ringott volna a Mic bánok bölcsője, amelyből a későbbi községalapítók szétrajzottak? Mikor, mi okból keletkezhetett és terjedt el a hét fiú meggyilkoltatásának a köztudatban máig tovább élő esete? A „Kastély-domb" és Eszeny A gazdag magyar irodalmi hatást és nemzetközi összefüggést is mutató közismert Mic bánhistória Eszeny eredetmondájaként szintén felhívja magára a figyelmet. A hét ikerfiú esetének más-más nevekkel, helyszínekkel és időpontokkal tarkított újraköltése érdekességét és egyben fontosságát helyi változatának ismeretlenségén túl számunkra az adja, hogy egy újabb támpontot nyújt a legendás család ősi fészkének megállapításához. Ismeretes ugyanis, hogy nemcsak a monda folklorisztikus, hanem történeti hátterének megvilágítása tekintetében is sok még a homályos pont. Az ide vonatkozó kutatás ma csak azt tudja konstatálni, hogy a rege hőse, „Simon Micz bán " egykor valóban élt. Igaz, létezése a forrásokban más - a Baksa nemzetséghez tartozó „Simon comes" - néven mutatható ki, s gyermekei nem születhettek sem Sóvár, sem Kövesd, sem a Zemplén vármegyei Borostyán vagy Purustyán várában, sem Bihar vármegyében és Egeresen sem.

4 De hát akkor hol? A históriának a Kastély-dombhoz fűződő szinte ismeretlen, ezért figyelmen kívül hagyott változata azt sugallja, hogy éppen Eszenyben. Egy korai lak itteni fennállását vallják vagy részben feltételezik a néphagyomány mellett a 19-20. század fordulója táján megjelent helytörténeti munkák idevágó rövid közlései is. Soós Elemér genealógus például hol „eszenyi Micz-bán kastély", hol „váracs", hol pedig „várkastély"

5 néven hitelesíti létezését, míg a műemlékek helyrajzi jegyzékét és irodalmát összeállító Gerecze Péter már csak kastélyromként ismeri, de amely „állítólag a Miczbánoké volt". Szinte szóról szóra ez utóbbi bizonytalanság került be a „Magyarország vármegyéi és várai" sorozat Eszeny múltjának 3 Adatközlőnk az 1922-ben Eszenyben született Molnár Erzsébet, aki később Ungvárra költözött. A szöveg Badó Zita gyűjtése jóvoltából került tulajdonunkba. 4 A Soós család levéltári anyagának ismeretében legújabban ezt állapítja meg Csikós Zsuzsanna. Lásd CSIKÓS, 1993.86-87. 5 SOÓS, 1890. 44.; SOÓS-féle kézirat, 14-23. 6 FORSTER, 1906. 753.