Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Takács Péter: A Kende nemzetség (Vázlat)
Az alispán, megyefőnök Kende Zsigmondnak a cégényi, családjának a túristvándi kúriája volt nevezetes Szatmár megyében. Kende Béla és Lajos Csekén, Matild Cégényben építtettek úri lakot, kúriát, történelmi értékű kastélyt. Konzervatívok és liberálisok, szabadelvűek és függetlenségiek, írók, költők, papok, katonák, gazdálkodók és hivatalnokoskodók, a nemzeti törekvéseket becsmérlők, Bécset gátlástalanul kiszolgálók és a nemzeti célokért küzdők egyformán találhatók a Szatmár megye történetét befolyásoló Kendék között. Bár voltak közöttük - szinte az élet minden területén - akik országos hírnévre törtek, de igazi terepük a vármegye volt. Szatmár vármegye. Ha nem is a honfoglalástól, mint ahogyan a 19. század romantikus nemzetalkotó folyamatában elhitették magukkal és környezetükkel, de a 13. századtól folytonosan alkotó módon voltak jelen Szatmár vármegyében. A vármegyei elithez tartoztak. Azokhoz a családokhoz, famíliákhoz, nemzetségekhez, akik e sok nemes lakta vármegyében mértéket, példát adtak a gazdasághoz, a közélethez, a szülőföldhöz és a nemzethez való mindenkori viszonyulásról. A 19. század végéig vázlatosan felvillantott történetüket akarva sem zárhatnánk jellemzőbben, mint Kende Péter és Kossuth Lajos levélváltásával. 1883-ban Kende Péter Ung vármegye alispánja a megye közgyűlésének üdvözletét tolmácsolta Kossuth Lajosnak 80. születésnapja alkalmából. Kossuthot meghatotta az üdvözlet, s hálából viszonzásul az ilyenkor szokványos köszönet helyett tanulmányméretü írásban fejtette ki véleményét a törvényhatósági önkormányzat fontosságáról. Tette ezt válaszát egy olyan alispánnak címezve, akinek az ősei a nemesi vármegyék megalakulásától Trianonig ezen közigazgatási autonómia keretei között valósították meg a létezésüknek a vegetáción túli értelmét. Felhasznált irodalom ANONYMUS, 1975. BOROVSZKY, SZATMÁR CSORBA - NYAKAS, 1993. FORRAI, 1998. KARÁCSONYI, 1900. KEMPELEN, CD-ROM KÖLCSEY A., 1982. KÖLCSEY D., 1938. KÖLCSEY E, 1960. MAKSAY, 1988. NAGY, 1857-1865. SZALAY, 1861-1866. SZIRMAY, 1809-1810. TAKÁCS, 1983. Anonymus: Gesta Hungarorum. Bp., 1975. Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1908.] Csorba Sándor - Nyakas Miklós: A Kölcsey-család genealógiája és -címere. Fehérgyarmat, 1993. Negyvennyolcas idők, 1. Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak... Visszaemlékezések, 1830-1861. Szerk. Forrai Ibolya. Bp., 1998. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek а XIV. század közepéig. 13. köt. Bp., 1900. Kempelen Béla: Magyar nemes családok, Bp., 19111932. CDROM Kölcsey Antónia naplója. Bp., 1982. Kölcsey Dezső: A kölesei Kölcsey nemzetség. Bp., 1938. Kölcsey Ferenc Összes Müvei, 1-3. köt. Bp., 1960. Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Szatmár megye. Bp., 1988. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzékrendi táblákkal, 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Szalay László: Magyarország története. 1-6. köt. Pest, 1861-1866. Szirmay Antal: Szathmár vármegye fekvése, történetei, és polgári esmérete, 1-2. köt. Buda, 1809-1810. Takács Péter: Kende Zsigmond. In: Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey Ferenc levelezése Kende Zsigmonddal. Bp., 1983.