Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: A Kölcsey nemzetségrend leírásainak forrásai, változatai
Kende és az elsőszülött János mester utódai a Kölcsey családi nevet kapták. Közülük a Nagy, Bornemisza és Farkas családok a 17. és 18. században kihaltak. Nemzedékrendjének ízei nagy bőséget mutatnak: Kölese ispánt Achilles-Ehellős követi, aki a Karácsonyinál is talált Ete ispán fia Miklós ispánnal kihal. Egy másik vonulat révén KölcseAchilles-Ehellős íz során a Karácsonyinál is meglévő Máté fia Dénes fiai János, Jakab, Mihály, András, Miklós következnek. Közülük Miklóst a Kende család ősének jelöli; Jánosénak István utódait, Mihályt, Lászlót, Gábort és Katalint, valamint Miklós fiait, Pétert és Györgyöt tartja; Jakabénak Andrást, Jánost és Dénes fiait Tamást, Jakabot, Sylvestert, Istvánt, Mihályt és Annát jelöli; Mihályénak Tamást, Mihályt, Vincét, Miklóst és fiát Györgyöt, valamint Jánost és fiát Jakabot és Annát, Istvánt és fiait, Mihályt, Lászlót, Jakabot, László-Dávidot és Katát tartja; Andrásénak Györgyöt, Lászlót és fiát Jakabot, Dénest és fiait Dénest, Istvánt és Jakabot véli. Az 1990 körüli években új forráshelyek átnézésére nyílott lehetőség a Kölcsey család genealógiájának megírásához, s ennek eredményeként újabb leírás született a Csorba Sándor, Nyakas Miklós szerzőpárostól. 19 Ekkoriban vált lehetővé a Kölcsey család gazdasági iratainak, 20 Szatmár vármegye gyűlései jegyzőkönyveinek és Kölese, Cseke, Milota, valamint Almosd református egyházközségek anyakönyveinek a vizsgálata. Az adatok rendszerezése lehetővé tette a családi szálak elkülönítését, így a nemzetség 18-19. századi kölesei, csekei és milotai ágának, valamint az álmosdi alágnak a jól adatolt bemutatását. Jóllehet, a szakirodalom más írásai is tartalmaznak értékelhető ismereteket, mint a Királyi Könyvek 21 vagy Gorzó Bertalan munkája, 22 nem került elő újabb bizonyíték a Kölcseyeknek a honfoglaló ősökre vonatkozó kijelentéseit illetően - igaz, az állítások cáfolatáról sem olvashattunk. Úgy látszott, hogy a Kölcsey nemzedékek rendjének bemutatása megreked Szirmay gyűjtésének adatbázisa és az ennek ellentmondó Karácsonyi cáfolata körül, illetve a Luby által is ösztönzött Nagy Iván-féle bemutatás szintjén. Bár az előbbre jutás fénye fel-felcsillant, valahányszor a névtani kutatás közreadott egy-egy összefoglaló munkát. így történt ez 1993ban is, amikor a 14-17. századi régi magyar családnevek feldolgozása megtörtént. 23 A 14. századból ugyan mindössze Kulchei János neve szerepel, és adat nélkül marad a 15., a 16. századból azonban tizenhét, a 17. századból pedig kilenc nevet hitelesít a szerző, köztük a János, Gáspár, Barbara, András, Ferenc, Katalin, György, Mihály, Pál és Baltazár keresztnevűeket. Áttörést jelentett Engel Pál adattárának 2001-ben történt nyilvánossá tétele, mert kutatásának eredményei egyértelművé tették a Kölesei-nemzetséggel (i betűs formában használja) kapcsolatos nemeket. 24 Ebbeli szakmai értékét elismerve hozzá mérve szólhatunk a korábbi kutatásokról, és alakíthatjuk ki a megújított Kölcsey-családfát. Szirmay Antal adataira tekintve megállapíthatjuk, hogy mindkettőjüknél azonos a Dénes atyától származó János, Jakab, András, Mihály és Miklós öt fiú neve és a János fia István helye. Engel azonban István testvérének György helyett Miklóst, János atyjának Jakab helyett Miklóst jelöli. Ez az átrendeződés hangsúlyossá teszi János helyét és szerepét a Kölesei család további elágazásait tekintve, míg a kezdetekre vonatkozóan a Dénes atyja Ábrahám adatot kiejti a lehetséges ősök köréből. Karácsonyi János és Engel adatai megfelelést mutatnak: 19 CSORBA-NYAKAS, 1993. 20 HBML, XIII. 17. 1-2. d.; PIM Kt. V Kölcsey család iratai 21 ILLÉSY-PETTKÓ, 1895. 22 GORZÓ, 1910. 2 3 KÁZMÉR, 1993. 24 ENGEL, CD-ROM
