Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
III. Családtörténeti tanulmányok - Kövér György: Biográfia és családtörténet: Solymosi Eszter és caládja
illetve a per során még egy Solymosi rokon bukkant fel a kihallgatásokkor, mégpedig egy másik Solymosi János (1844-1885), aki Solymosi József (1813-1848) és Tóth Zsuzsanna (1817 k.-1848) fiaként látta meg a napvilágot. A perbeli kihallgatásakor azt vallotta: „nagyapánk volt egy testvér", 19 ami Solymosi Eszter nagyapjának Solymosi Istvántól való származását látszik megerősíteni. Solymosi János és Jakab Mária első fiai (András és János), valamint az első, korán elhalt leány, Zsófia még az ófalusi Solymosi házba érkeztek. Keresztszülőnek ekkoriban háromszor is ugyanazt a belfalusi napszámos házaspárt kérték meg. Az ifjú pár 1863-ban már újfalusi lakosként bukkant fel a matrikulában. Az Újfalu az 1855-ös árvíz pusztítása után települt, távolabb a Tiszától. (A mai falunak ez a rész adja a templomoktól északra eső téglalap alakú magvát.) Ekkor változott a komaválasztási stratégia: Solymosi Zsófiának, a legidősebb életben maradt leánynak például az a Hori András - Olajos Julianna-pár lett a keresztszülője, akik nemcsak rokonsági, hanem közeli szomszédsági viszonyban is voltak Solymosiékkal. Eszterhez az anyával rokonságban álló belfalusi napszámos férjet és feleségét választottak. 20 Az utolsó két gyermeknek megint egyazon, egy utcával arrébb lakó újfalusi napszámospár lett a keresztszülője. A keresztszülők tehát előbb a belfalusi napszámos ismerősökből, később a rokoni-szomszédsági hálóból, végül azonban az újfalusi zsellérek közül kerültek ki. 21 Az ifjú családfő 399-es újfalusi házszámmal szerepelt az 1863-64-es adójegyzékben is: 50,8 pengő forintnyi kataszteri tiszta jövedelmet mutatva ki, a parasztgazdák jobbmódú rétegéhez tartozott 22 Érdemes ez alkalomból még egy pillantást vetni a Solymosi nemzetség többi tagjainak ekkori viszonyaira: 3. sz. táblázat A Solymosi családfők kataszteri tiszta jövedelme és az általuk fizetett adók, 1863-1864 Név Házszám Kat. tiszta jövedelem Telekadó Házadó Keresetadó Sojmosi József (Lackó Józsefné) 13 0,15 0,40 0,26 Sojmosi György 68 4,40 0,68 0,26 1,50 Sojmosi Gábor 94 2,20 0,34 0,26 0,70 Sojmossi János 399 50,80 8,42 0,26 1,57 A differenciálódás a jobbágyfelszabadítás körüli viszonyokhoz képest erőteljesen tovább növekedett. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Solymosi János neve sem az 1865-ös, sem az 19 VÉGTÁRGYALÁS, Solymosi János kihallgatása (1883. júl. 7.). A vizsgálati anyagból megtudhatjuk róla, hogy napszámos, „több évi távollét után" 1882. január l-jén „költözött vissza" a községbe és Grosz Márton bérlő cselédjeként dolgozott. OSZK Kt. Fol. Hung. 1847/ I. Tanúvallomási jegyzőkönyv (1882. máj. 21.); Hivatalos bizonyítvány (1882. máj. 22.) 43^4. 20 Mint kihallgatásakor Eszter keresztanyja, Jakab Andrásné Vámos Julianna mondta, ő Huriné „ iskolatársa, leánypajtása volt" és két éve lett „ tőszomszédja ". OSZK Kt. Fol. Hung. 1847/1. ad 267. sz. A pajtásság és a komaság tehát láthatóan szomszédságszervező erőként is hatott. 21 A komaság történeti alakulására lásd MORVAY, 1984. 281-292.; BENDA, 2002. 3-31. 22 SZSZBML, V. 429. Tiszaeszlár fő adószámoló könyve az 1864 k évre.
