Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pandula Attila: A genealógia ma. A genealógia magyarországi múltjából

q) Gazdasági szervek, intézmények, vállalatok iratai. Pl. törzslapok, névsorok, fizetési jegyzékek, szolgálati- és minősítési táblázatok. A 17. századtól meglévő forráscsoport. Elsősorban a munkás, de az adminisztrációban működő családok kutatásának forrása is. r) Katonai iratok, minősítések, személyi törzslapok, törzskönyvek, névsorok stb. A 17. századtól létező anyagcsoport. s) Személyi jellegű iratok - bizonyos értelemben ez lehet pl. a kezdő, kiinduló anyag egy genealógiai kutatásnál. Pl. igazolványok, tagsági könyvek, bizonyítványok, diplomák, útlevél, cselédkönyv, munkakönyv. A társadalom egésze szempontjából hasznosítható genealógiai források, döntően a 19-20. századból. t) Orvosi jellegű iratok, pl. bábafeljegyzések, betegségekkel kapcsolatban keletkezett iratok, kórházi zárójelentések, orvosi leletek, halálokokkal kapcsolatosan keletkezett iratok. A felső társadalmi osztályok vonatkozásában a 17-18. századtól létező anyag. A társadalom egésze szempontjából inkább a 20. századtól kezdődően léteznek ilyen iratok. A nálunk még csak nagyon periférikusán művelt orvosgenealógiai irányzat fő forrásanyaga. A genealógia egésze szempontjából számos, eddig kellően nem méltatott vizsgálati lehetőséget kínál, pl. betegségek gyakorisága, halálokok, életkori jellegzetességek. 3) Nyomtatott források Elsősorban úgynevezett korabeli aprónyomtatványok. Ezek bár nyomtatottak, gyakran csak egy-két példányban, levéltárak gyűjteményeiben maradtak fenn. Közülük megemlíthetőek a születési, keresztelési, eljegyzési, házassági meghívók. De lehet genealógiai forrás pl. a névjegy is. Magyarországon e csoporton belül talán legfontosabb a 18. század elejétől kezdődően használt, sokszor rendkívül részletes gyászjelentés. 4) Epigráfiai emlékek A régebbi korokban, de az újabb időkben is szokásos épületeken feliratok, emléktáblák stb. elhelyezése. Ezek között gyakoriak a személyre szóló, évszámos feliratok. E feliratok sokszor vonatkoznak az építtetőre, átalakítóra, tulajdonosra. Nem ritka, hogy házaspár adatai tanulmányozhatók ilyen formában. Ezek genealógiai szempontból fontos adatokat tartalmazhatnak, elsősorban az uralkodóházak, a fő- és köznemesség, a polgárság, de akár a parasztság vonatkozásában. Epigráfiai emlékek gyakoriak pl. templomokban (emléktáblák, domborművek, feliratok, pasztofóriumok részletei stb.), várakon, városi erődítményeken, kastélyokon, udvarházakon, palotákon, polgárházakon, parasztházakon stb. 5) Funerális emlékek A ravatallal, a temetéssel, a sírhellyel stb. kapcsolatos források. így síremlékek, sírkövek, sírjelek, temetkezési helyek, temetők stb. Rendkívül gazdag - nálunk eddig kevéssé méltatott forráscsoport. A nemesség vonatkozásában már a 14. századtól, a városi lakosság, értelmiség esetében a 15. századtól, az alsóbb társadalmi osztályok vonatkozásában a 19-20. században keletkezett források. Fontos emlékekként ide sorolandók pl. a halotti címerek, halotti zászlók is. 6) Tárgyi emlékek A legkülönfélébb - személyi - tárgyak hordozhatnak genealógi vonatkozású adatokat. Ezek döntően különféle feliratokkal, évszámokkal ellátott emlékek. A készíttetőre, a tulajdonosra, a megajándékozottra stb. is vonatkozhat mindez, gyakran - ugyancsak felhasználható -