Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

III. Családtörténeti tanulmányok - Pandula Attila: A genealógia ma. A genealógia magyarországi múltjából

kísérte e rendezvényeket. Hosszú időn keresztül nagy számú érdeklődő vett részt az előadásokon. Ezeket élénk hozzászólások, viták követték. Az adott időszakban több fontos családtörténeti könyv jelent meg. Pl. kiemelendő Házi Jenő hézagpótló, s az igen szerény, magyar, nem nemesi genealógiai irodalmat gyarapító müve a soproni polgárcsaládokról.

7 Sajátos művekkel gyarapodott ugyanekkor (az ugyancsak nem túl széles) magyar síremlék- és temetőirodalom is. Pl. Gervers-Molnár Vera

8 és Herepei János (posztumusz) művével.

9 Lényegében az első - a korábbi hagyományokhoz kötődő - kiadott genealógiai könyv, Csapó Zoltán és Csapó György saját családjáról írt műve 1985-ben látott napvilágot.

10 Sajátos megvilágításba helyezte, illetve kiemelten ráirányította a figyelmet a genealógiára, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó/vonatkozó történelmi ikonográfiái emlékekre egy nagysikerű kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 1988. március - augusztus között. („Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból")

u Ezt a kiállítást - az akkori tavaszi fesztivál reprezentatív nyitórendezvényeként - Grósz Károly nyitotta meg. Az 1980-as évek második felétől kezdődően ismételten megindult a különféle színvonalú genealógiai müvek nagyobb számban történő kiadása Magyarországon. A történelem segédtudományai című kézikönyvben (tankönyvben) Kállay István foglalta össze a genealógiát. Ez a kötet 1986-ban jelent meg.

12 Vajay Szabolcs 1987-ben kiadott, a Johannita Rend magyar tagjairól írt kötete egyben a magyar nemességgel kapcsolatos kérdések modern kézikönyve.

13 A genealógiára olyan összeállítások is ráirányították a figyelmet, mint pl. Gudenus János és Szentirmay László Összetört címerek című, a magyarországi főnemesség 20. századi történetét összefoglaló kötete.

14 A magyarországi genealógia áttekintése a rendszerváltás óta eltelt időszakban A genealógia és a kapcsolódó történelmi segédtudományok - pl. archontológia, történelmi demográfia - egyre nagyobb szerepet kaptak szakmai konferenciák, tanácskozások tematikájában. Időről időre különféle országos, regionális és helyi pályázatokon is szerepelnek genealógiára vonatkozó kutatási témák, eredmények. Ezek gyakran kapcsolódnak más diszciplínákhoz, pl. a helytörténethez. Az egyetemi oktatásban a történész-, illetve levéltárosképzés során a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Történelem Segédtudományai Tanszéken örvendetesen nőtt a tárggyal kapcsolatos órák száma. A genealógia erőteljesen beépült a különféle graduális és posztgraduális képzések anyagába, illetve legújabban a történelmi segédtudományi, történeti PhD-képzés keretei közé is. A hallgatóság egyre szélesebb köre mutat kiemelt érdeklődést a genealógia és a rokonterületek iránt. Más egyetemeken (pl. a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán) is szerepet kap a genealógia. Legújabban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és 7 HÁZI, 1982. 8 GERVERS-MOLNÁR, 1983. 9 HEREPEI, 1988. 10 CSAPÓ Z. - CSAPÓ GY., 1985. 11 BUZÁSI, 1988. 12 KÁLLAY, 1986. 13 VAJAY, 1987. 14 GUDENUS - SZENTIRMAY, 1989.