Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)
A nyíregyházi kiállítást a centenáriumi ünnepség emelte ki a hasonló események közül, például azzal is, hogy a belügyminiszter köszöntötte a díszközgyűlést és a sokadalmat. Az ide érkező résztvevők többnyire életükben először jártak városunkban. Hiszen akik Trianon előtt jártak erre, messzebb találták meg úti céljukat: Ungváron, Munkácson, Beregszászon, az újabb időkben pedig csak Debrecenig, Miskolcig utaztak el. Most pedig a kiállítás kilenc napja alatt a hazai városok polgármesterei közül ötvenen jöttek el a tanácskozásra a fővárosi Sipőcz Jenő elnökletével; az újságírók nesztora, Rákosi Jenő itt találkozik e környék lapjainak riportereivel, szerkesztőivel. És így lesz az egész ország sajtójának hosszabb-rövidebb időre „ témája " Nyíregyháza: a kiállítás a rendezvénysorozat kíséretében, hasonlóképpen az orvosok, a kereskedők, a tanítók, a szőlészek és borászok, a közigazgatásban dolgozó jegyzők, az ipartestületek, a tűzoltók országos, illetve regionális találkozói, tapasztalatcseréi. A felső kereskedelmi iskolás diákok meghívásos tanulmányi versenyt tartanak több tárgyból, a sportolók a város új labdarúgópályáján a nemzeti válogatott В csapatát látják vendégül a keletma gyarországi válogatottal barátságos mérkőzésre, a leventék 600 fős bemutatója az István utcai sportpályán szórakoztatja a közönséget, a határban paraszti részvétellel népies lóversenyt, paraszt fogatos és talyigás versenyeket „ vívnak", tanítói irányítással mutatják be a Benkő bokori lakodalom szokásait, a Magyar Nők Nemzeti Szövetsége Tormay Cecília elnök irányításával tagtoborzó gyűlést rendez, a fővárosi és vidéki festőművészek kiállítása is néznivaló. 7 A lebonyolítás fáradságos munkájában nyújtanak segítséget a pedagógusok és általuk vezetett cserkészek, diákok, akik különös jókedvvel és készségesen működnek közre, hiszen nekik a kiállítás miatt egyébként sincs tanítási órájuk. A rendezőség vezetői folyamatosan bírálják el a kiállítók felhozatalát, eredményeit, munkáját, végül díszokleveleket, érmeket osztanak a legjobbaknak, s ezeket az okleveleket Apponyi Albert gróf írja alá, mint akit 1924 januárjában választottak Nyíregyházának - egyébként ritka - díszpolgárává, s ugyanő bocsátja útjára a Szohor Pál szerkesztette centenáriumi kiadványt. A kiállításra olyan tárgyakat készítettek, amelyek már a létesítendő városi múzeum állandó kiállítására kerülnek. Nagy Elek távolabbi terveinek egyik megvalósulása a bemutatott dioráma: a jellegzetes nyíri tájnak, flórájának, faunájának a látványát varázsolja a kiállítást látogató szeme elé. Ez a külföldön járt Kovács Béla és családjának a műve. Kovács (1876-1928) festő és iparművész, preparátor, vagyis állatkitöméssel is foglalkozik. A Nyírvidék újságírójának a diorámára csudálkozó élményét idézhetem: „magunk előtt láthatjuk a tipikus nyírségi tájnak megszólalásig hű összeállítását, e vidéknek legjellegzetesebb madártípusaival és kisállataival. " 8 Hasonló meglepetés, „kiállítási szenzáció", hogy Komáromy Károlynak, a villanytelep mérnök-igazgatójának vezetésével rádióadásokat hallhatnak a látogatók. A központi elemi iskola északi oldalán egy tanteremben végződött a templom tornyáig érő huzal, azaz az antenna, a rádióvételhez szükséges segítség, és fülhallgatókon, hangszórón „behozták" a budapesti harangszót, a hangversenyek műsorát, éppenséggel a fővárosi lapokban megjelenő Az 1924. évi kiállításról és rendezvényekről részletesebben: A centenáriumi kiállítás és következményei. In: CSERVENYÁK - MEZŐ, 1987. 175-179. Nyírvidék, 1924. okt. 4.; Majd újra felelevenítik a dioráma meglepetésszerű értékes látványát Kovács halálakor: Nyírvidék 1928. dec. 1. Kovács Béla leánya már Budapesten szerzett iparművész diplomát, és özvegy édesanyjával együtt gyakorolták tovább a szakmát, az ipart Virág utcai lakásukon, amelynek nagyszerű csupa virág borította udvarát Járossy Gyulának, a kir. kat. gimnázium népszerű festőművész tanárának (1886-1958) festményei örökítették meg.