Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Margócsy József: Nyíregyháza város térképészete (Nagy Elek, 1879–1953)

Margócsy József Nyíregyháza város térképésze (Nagy Elek, 1879-1953) 1. Nagy Elek 1879. április 21-én született Kállósemjénben, ahol édesapja községi jegyző. Középiskoláit a sárospataki gimnáziumban végezte. Elete végéig büszkén emlegette, hogy ő igazi pataki diák, s az iskolai múzeum dicsőségtábláján elől olvasható a régi tanárok névsorában szépapja neve: Vályi Nagy Ferenc (1765-1820).

1 Katonai szolgálatát Linzben töltötte, a mérnöki képesítést Pesten szerezte 1902-ben. A megyei törvényhatóság előtt 1903-ban mutatta be diplomáját, az akkori időkben szokásos eljárásnak megfelelően. Ebben az évben vásárolt házat alapítandó családja részére a Kállai utca 25. szám alatt. E ház némi átalakítással ma is megtalálható. 1904-ben köt házasságot Jóba Éva Máriával (1883-1976), a nyomdász és a Nyírvidék kiadójának, Jóba Eleknek

2 a leányával. Magánmérnöki irodájában „ vállal földmérést, tagosítást, út-, híd-, vasúti és vízépítési munkákat". Jellemző korszokásként azt is kihirdeti, hogy irodája „saját házban " működik. Két leányukat nevelték fel. A város közéletében is hamar felfigyeltek szakmai eredményeire, így 1906-1908 között felkérik a mérnök nélkül maradt városi hivatal vezetői állásának helyettesítésére. Ekkor nyújtja be lakosítási kérelmét, ennek elbírálása 1908-ban kerül a képviselő-testület elé.

3 Ősszel már „egyhangú felkiáltással" véglegesítik is mérnöki állásában, 1909-től a hivatal vezetője 1945-ig. A húszas évek nomenklatúrája szerint „műszaki tanácsos", a harmincas évek második felében „műszakifőtanácsos". Közben azonban 1915-ben a 26 éves Nagy Elek is bevonul háborús szolgálatra. Hamarosan fogságba esik, majd 1917-ben, szeptemberben négy bajtársával közös tábori lapon közlik az itthoniakkal, hogy egészségesen a krasznojarszki hadifogolytáborban élnek. Haza majd 1920ban érkezhet, a Nyírvidék a jó hírt közli is, annak megjegyzésével, hogy immár: „ Újult munkakedvvel dolgozik újra átvett hivatalában. " 1945-ben minden fórumon megjegyzés nélkül „igazolják". így 1945. október elsejétől, korának megfelelően, nyugállományba helyezik, „37 év szolgálati és 7 hadi évvel együtt, 44 év beszámításával. "

4 Munkás és csendes sikerekben nem szűkölködő életét 1953. szeptember 15-én fejezte be, akkor már a Vörös Hadsereg útja nevet viselő utcában lévő családi házában. 1 Vályi Nagy Ferenc (FelsŐvály, 1765 - Sárospatak, 1820.) református lelkész és tanár. Sárospatakon és Miskolcon diák. Két esztendeig a zürichi egyetemnek teológus hallgatója. 1798-tól Sárospatakon kollégiumi tanár, 1819-től a teológia professzora. Egyházi és világi tárgyú szépirodalmi munkássága, korában közismertsége elismerést aratott, különösen fordításaival nyerte meg Kazinczy Ferenc tetszését, barátságát. Lefordította az Iliászt, halála után ezt Kazinczy jelentette meg. Ekkor tűnt ki, hogy az első három ének a Kölcseytől származó fordítás, amelyet Kazinczynál ismerhetett meg kéziratban (megjegyzés nélkül vette át sajátjába.) Ezt különösen Kölcsey barátja, Szemere Pál éles szavakkal ítélte el. Ez volt az ún. „Iliásziper", amelyben az írói-szerzői tulajdonjog védelmét Kölcsey és Szemere hangsúlyozta Kazinczy engedékeny állásfoglalásával szemben. Ez volt az első plágiumper. 2 A Jóba-nyomdáról részletesebben ír a kötetben Tóthné Bordé Katalin. 3 SZSZBML,V.B. 181. 1908. ápr. 24-ijkv. Kgy. 141. Eszerint: „Nagy Elek nyíregyházi lakos, okleveles mérnök, aki a városban tekintélyes értéket képviselő házat bír, oklevelének gyakorlataként magát és családját eltartja, működése a városra, annak társadalmára nézve előnyös, 50 korona ellenében a város kötelékébe felvétetik". 4 SZSZBML, V. B. 181. 1946. máj. 9-i jkv. Kgy. 6.