Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Tóthné Bordé Katalin: A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

Iparkamara havi kimutatással, - folyamodók iparjegyükkel értesíttessenek. "

38 A nyomdájuk gyors tempóban fejlődött. 1883 júniusában kibérelték 516 forintért a város tulajdonában levő új városházi 14. és 15. bolthelyiségeket.

39 Kezdetben maguk a tulajdonosok dolgoztak néhány alkalmazottal. Kitartó munkájukkal és rátermettségükkel elérték, hogy hamarosan az egész vármegyéből kaptak megrendeléseket.

40 Közös kiadványuk volt a Szabolcsi Hírlap, majd a Nyírvidék, aminek az első felelős szerkesztője Ábrányi Lajos volt. Nevét a korabeli budapesti képeslapok illusztrátorai között találjuk meg.

41 1883. július 19-től augusztus 3-ig az országos visszhangot kiváltó, tiszaeszlári bűnper tárgyalása idején Jóba Elek felelős szerkesztésében napi értesítőt adott ki a Nyírvidék szerkesztősége a Piringer és Jóba Társcég előállításában Tisza-Eszlár címmel. Az értesítő számai gyorsírói jegyzetek alapján tájékoztatták a közönséget a tiszaeszlári vérvád végtárgyalásáról, vád- és védőbeszédeiről. Önálló kiadványban is beszámoltak ugyanerről az eseményről A tisza-eszlári per címmel.

42 A Piringer és Jóba cég nyomta még többek között 1880-ban Kmethy István költeményeit Őszi napsugarak címmel, 1882-ben Lukács Ödöntől a Templomi imákдХ, 1883ban Antal Albert munkáját: A kis és apróbirtokosok gazdasági kézikönyve címmel. Szép számmal nyomtattak iskolai értesítőket is. így a Nagy-Kállói Magyar Királyi Állami Főreáliskoláét és a Nyíregyházi Ágostai Evangélikus Hatosztályú Gimnáziumét.

43 A társcég nemcsak egyfajta nyomtatványtípust készített, hanem könyveket, időszaki kiadványokat és 1880-tól már közigazgatási nyomtatványokat is előállított a város hivatalai számára 44 A városi tanács 1883. december 31-én adott engedélyt Mikecz Józsefné született Fitkonidesz Zsuzsanna részére, az „Ébredjünk nyomdája" cégének, a Síp utca 226. sz. háznál. A nyomda megnyitását az elsőfokú iparhatóság a férje - Mikecz József - ügyvezetése mellett engedélyezte, aki a hetente kétszer megjelenő lap kiadótulajdonosa és Demosthenes álnév alatt a felelős szerkesztője is volt.

45 A hetilap első száma 1882. december 16-án jelent meg, akkor még a „Közlöny" gyorssajtóján. Az előfizetőkkel szemben Mikecz Józsefné is anyagi felelősséget vállalt. Erre azért volt szükség, mert férje ingatlanvagyonát az 1878. július 25-i törvényszéki végzés alapján 1878 decemberében elárverezték.

46 Mikecz József már 1885-ben városi képviseleti tag, majd 1888-tól városi aljegyző volt. Ezért Miklós László alispán 1890. március 7-én utasította, hogy ne vegyen részt ennek a „keresztény" antiszemita

47 lapnak a létrehozásában sem szerkesztőként, sem munkatársként, „vagy tisztviselői állásáról vagy munkatársi minőségéről 15 nap alatt mondjon le". Mivel az olyan lapoknak, amelyek „ valamely társadalmi osztály vagy vallásfelekezeti küzdelmet, talán izgatást tűztek ki irányelvükül köztisztviselő szerkesztője, sőt általában rendszerinti munkatársa sem lehet. Mert a köztisztviselői minőség kizárja azt, hogy az illető egyén az általa elfoglalt hivatalos hatáskörének megsértésével vagy jogellenes felhasználása mellett is egyes 38 SZSZBML, V. B. 186. K. 9288/1879. 39 Uo. III. 877/1894. 40 HÄGER, 1929. 197-198. 41 KOSÁRY - NÉMETH, 1985. 427.; LÁSZLÓ, 2002. 238. 42 A tisza-eszlári per. (8-r. 24 1.) Nyíregyháza, é. n. Piringer és Jóba ny. Lásd PETRIK, 2001. 43 LÁSZLÓ, 2002. 53., 92., 310-311., 360.; PETRIK, 2001.; LÁSZLÓ, 1984. 45-47.,72-73.; LUKÁCS, 1886. 344-345. A társcég, majd a később a Jóba-nyomda az esetek többségében csak előállítója volt a nála készült kiadványoknak. Kiadói funkciót - mint például a Nyírvidék esetében - ritkán vállalt. 44 SZSZBML, IX. 102. 45 SZSZBML, V. B. 186. K. 11468/1883.; K. 11044/1882. 46 Uo. K. 6137/1883. 47 LÁSZLÓ, 2002. 53.