Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)
II. Várostörténeti tanulmányok - Henzsel Ágota: Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon
közzétettek. 40 Hasonló névjegyzék maradt fenn 1886-ból, amikor Kerekréthy Miklós főkapitány és Bencs László első tanácsnok jelentésében beszámolt a városi tanácsnak a tanyai palotások választásáról. A listájukon szereplő 41 palotából, amelyeknél ezúttal azt is megjelölték, hogy mely tanyabokrok tartoznak hozzájuk, egy híján betöltötték az állást. A palétásokat mint a város közszolgálati hivatalos közegeit megerősítették, ahol elmaradt a választás, a régi palétást meghagyták. A tanyák számának gyarapodását követve javaslatot tettek két új paléta (Felső és Alsó Sima) alakítására, bizonyos lakott részeknek a hozzájuk közeli palotákhoz csatolására. Ezt követően hat év múlva, 1892 tavaszán vált esedékessé a palétások újraválasztása. Ekkor Szohor Pál adóügyi tanácsos egy javaslatot készített a „ tanyabírók szervezése tárgyában ", részletes adatokkal szolgálva a tisztségről és a tanyákról. 41 A határban, 27 236 katasztrális holdon ekkor 61 tanya található 1675 lakóházzal, 8700 tanyai lakossal. A legtávolabbi tanya 18 km-re van Nyíregyházától, ez a városi közigazgatás működését nehezíti. A javaslat szerint a régi időtől fennálló „palétás intézmény a városi közigazgatás minden ágának hasznos szolgálatot tesz", továbbra is fenntartandó, de a jelenkor viszonyaihoz igazodva át kell szervezni. Elnevezésük változzék tanyabíróra, vonják össze a tanyákat 25 járásba, az élükön álló tanyabíró kapjon évi 25 váltóforint fizetést. Feladataikat 14 pontba foglalták, ezek fele a különböző összeírások készítésekor végzendő segédkezés, közreműködés a lószemléknél, sürgős kézbesítéseknél, jelentési kötelezettség bizonyos ügyekben, és továbbra is: előfogatok kiállítása, községi közmunka felügyelete. Feladataik között ekkor már nem szerepeltek rendészeti ügyek. Palotásnak büntetlen előéletű, magyarul és írni-olvasni tudó személyt állítsanak oly módon, hogy a városi tanács mindenütt jelöljön három személyt, ebből válasszanak a helybeli birtokos adófizetők. 1892 őszén az új szempontok szerinti választást megejtették ugyan, de az eredmény „ nem mutatja a kívánt sikert". Sokan meg sem jelentek a választáson, a megválasztottak közül többen vonakodtak tisztségüket elfogadni. Megkísérelték a tanyabírói állásokat pótlólag betölteni, de a 25 járásból végül csak 22-ben lett tanyabíró, az esküt pedig még ennél is kevesebben tették le. Az új beosztás nem állta ki a gyakorlat próbáját, talán az 1892-93-as téli havazások miatt. Az 1893. januárban és februárban leesett hó járhatatlanná tette Nyíregyháza nagy kiterjedésű határában az utakat, a korábbinál kb. kétszer nagyobb körzettel rendelkező tanyabírók pedig nem győzték a munka megszervezését, amit a Szabolcs megyei alispán ismételten és nyomatékosan kért a polgármestertől. Horváth Gyula városi mérnök levélben fordult a tanácshoz. A járhatatlan utakról azt írta, hogy „szükségessé vált a megválasztott tanyabírákat csendbiztos és útbiztos útján felhívni arra, hogy a tanyai lakosokat a hóhányáshoz rendeljék ki, de a biztosok állítása szerint azok a szolgálatot megtagadták, azon indokon, hogy ily nagy hóban 2-3 bokorba járni nem fognak, s így nincs aki a tanyai lakosokat kirendelje. " 42 A tanács a rendőrség útján kényszerült mozgósítani a tanyai lakosokat, a tanyabírói kerületek felosztására pedig újabb javaslatot kért. Ez a kudarc a régi, bevált gyakorlathoz való visszatérést mozdította elő. 1893 márciusában rendes képviseleti gyűlés elé terjesztették a tanyabírók létszámának és a tanyai kerületeknek 25-ről 45-re emelését, mivel a 25-ös létszám kevésnek, a hozzájuk tartozó terület pedig túl soknak bizonyult. A tanyabírók évi tiszteletdíja a tervezet szerint ismét 10 váltóforint legyen. Ezt elfogadva visszaállt, illetve néhány körzettel bővült a régi beosztás. 40 SZSZBML, V. B. 163. 2. köt. 667/1871. sz. 41 SZSZBML, V. B. 186/c. Igazgatási iratok. XIII. 1437/1891. és XIII. 78/1893. 42 Uo. XIII. 78/1893.
