Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Henzsel Ágota: Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon

Henzsel Ágota Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon Az 1753-ban újratelepített Nyíregyháza 18-19. századi iratanyagában többször előfordul a paléta és a palétás kifejezés. Ezek a korabeli igazgatás szakszavai, de jelentésük és tartalmuk - bár a várostörténet kutatói megpróbálták értelmezni őket - nem egészen tisztázott. A bizonytalanság oka a források szűkszavúsága mellett az is, hogy a szavak jelentése az idők folyamán módosult, megváltozott. A paléta A magyar nyelv szótára szerint utasító nyílt levél vagy cédula, különösen a katonaságnál használták, ahol a beszállásolásra vonatkozó rendelkezést tartalmazta.

1 A Bartal-féle latin-magyar szótárban a paleta jelentése szintén cédula.

2 A paléta szó ilyen értelmű használatára a 19. század elejéig Nyíregyházán is vannak adatok. Egy, az 1760-as években történt kivizsgálás szerint Nyíregyházán házanként 2-3 kolónus (és családja) is lakott abból a célból, hogy csak egy taksát kelljen fizetni. A lakosság lélekszámára mégis következtetni lehetett a palétákból, a lakosokról készült jegyzékekből, amelyek szerint itt összesen mintegy 1000 kolónus élt.

3 A helybeli nótáriusok kötelességeiről szóló 1788-as utasításban olvasható, hogy a jegyzőnek minden lakos adójáról palétát kell készíteni és feljegyezni, hogy mennyit teljesített belőle.

4 1818-ban egy másik tisztségviselő, a gazdálkodószék élére állított komisszárius tevékenysége kapcsán fordul elő ez a szó. Minden városi ház után 50 porció szénát és szalmát kellett kötni, s erről a komisszáriusnak palétát, valamiféle feljegyzést, nyilvántartást készíteni.

5 A paléta kifejezés más értelemben, területi és igazgatási egységként is szerepel a városi iratokban, előbb az adózáshoz, később a katonatartáshoz, majd a közmunkához kötődve. A lakosságot érintő közterheket úgy vetették ki és hajtották be, hogy ehhez a várost kisebb részekre osztották. Az éppen aktuális beosztás szerint készültek az összeírások, elszámolások, különböző kimutatások. Nyíregyháza lakosai a 18. század közepén nagyrészt evangélikus vallású, szlovák ajkú telepesek voltak, első hivatalos irataik ócseh vagy bibliai cseh nyelven készültek. Mindjárt a betelepülést követő évben, 1754-ben szerepel a bevételeket rögzítő bírói számadásban az új paléta és a Gyuris paléta kifejezés.

6 Az új paléta elnevezésből arra lehet következtetni, hogy éppen akkor formálódott a területi felosztás. A Gyuris palétát egy családnévvel jelölték, talán a paléta ügyeit intéző tisztviselőről kapta a nevét. A közigazgatási, adózási területi beosztásnak ezt a módját és a paléta elnevezést már ideérkezésükkor ismerték és alkalmazták a betelepülők. A betelepülés utáni változó viszonyokat tükrözi, hogy a paléták száma és neve időről időre változott. Az 1758-ra vonatkozó számvetés számokkal jelölte őket, és így említett a dézsmából befolyt összeg elszámolásakor első, második és harmadik palétát. 1761-ben, amikor a lakosok vagyoni helyzetét, adózási képességét mérték fel, a palotákat utcanevekkel azonosították. Az első a Szarvasi Paleta, a második a Pazonyi Paleta, a harmadik pedig a 1 CZUCZOR - FOGARASI, 1870. 26. 2 BARTAL, 1901.465. 3 KOROKNAY, 1989. 60. 4 KUJBUSNÉ, 2003. 206-207. 5 GALAMBOS - KUJBUSNÉ, 2001. 39. 6 SZSZBML, V. A. 103/b. Iratok. 5/201. 1754:6., 1757:1.