Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Fazekas Rózsa: A Károlyi család a nyíregyházi örökváltság idején

A háború Károlyi József életét sem alakította át alapvetően: mint főispán kivette részét a katonai szervező munkából, 1797-ben, illetve 1800-ban néhány hónapig belekóstolt a katonai életbe mint a szatmári insurgensek fővezére, de egyébként élte megszokott életét. Felügyelte az uradalmaiban folyó gazdálkodást, és mint sokan mások, kihasználta a háborús konjunktúrából származó többletbevétel kínálta lehetőséget és építkezett, igyekezett a család életét kényelmesebbé tenni. A 18. század közepéig a Károlyi család állandó lakhelye, otthona Nagykárolyban volt. Károlyi Antal, Károlyi József édesapja 1768-ban vette meg Pesten a Harruckern-ház mellett lévő palotát. Felesége, Harruckern Jozefa révén pedig Bécsben is háztulajdonhoz jutott a Károlyi család. A Kärntner Strasse-i házat, amely Károlyi Antalné öröksége volt, fiára, Józsefre hagyta. 1798-ban vette meg a wiedeni kertet az épületekkel együtt, amit unokájára, Károlyi Istvánra hagyott. A 18. század utolsó évtizedeiben Károlyi Antal egyre több időt töltött Bécsben, Károlyi József pedig az 1780-as évek végétől Pesten. A pesti Károlyi-palota a társasági élet fontos központjának számított, József nádor is gyakran megjelent az itt rendezett estélyeken. A Magyar Kurírban olvasható az 1800. május 3-án József nádor feleségének, Alexandra Pavlovnának névnapja alkalmából rendezett ünnepség leírása. A táncterem „különféle figurákba rakott 2000 darab égő viasz gyertyákkal volt felékesítve. A legjobb ételeknek és italoknak a nemével voltak az asztalok megrakatva: minden hivatalos vendég ehetett, ihatott eleget. " Károlyi József apja halála után állandó lakhelyét Bécsbe tette át. Itt született 1791 és 1803 között hét gyermeke: négy leány és három fiú. Egy leány négyéves korában meghalt. Nem tudjuk, hogyan oszlott meg ideje Nagykároly, Pest és Bécs között, de évente többször tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig nagy családjával együtt vagy egyedül Nagykárolyban is, mert szükségét érezte a nagykárolyi várkastély korszerűsítésének. Az építkezés okairól és annak eredményéről Henyei László véleményét idézzük: „Midőn a [vár] az idő huzamosságának és a gyakori viszontagságos változásoknak kitéve, összedüléssel fenyegetőzött, a te kiváló gondos igyekezéseddel, hihetetlen gyorsasággal, pazar költséggel, nappali, sőt éjjeli munkával - megtartván a régi vár alapjait és egy pár falat - oly kényelmes alakú palotává változott, hogy úgy magad, Méltóságos Gróf, ezen épület emelője, mint nagyszámú családod, valamint vendégeid most ismét biztosan és méltóságodhoz képest kényelmesen lakhatjátok. "

25 A kastély átépítéséhez 1792 őszén kezdtek hozzá, és 1795-re fejezték be. A zsindellyel fedett egyszintes kastély emeletén 21 szoba és a biliárdterem, a földszinten pedig 20 bolthajtásos szoba kapott helyett. Az épület délkeleti részén állt a kápolna. A déli oldalon helyezték el az emeletes konyhát. A kastély nélkülözhetetlen tartozéka volt a lovagló-iskola és az istálló 51 lóra, amelyeket Károlyi Antal építtetett.

26 A kommentár írója azon reményének adott hangot, hogy Károlyi József azért építtette át a várat, mert rendszeresen hosszabb időt kíván a falai között tölteni. „Bizonyára ismeretes, hogy e palota - mely olyan, a milyent a te őseid Nagykárolyban még nem bírtak - csakis azért építtetett, hogy a magán haszon mellőzésével, valahányszor módját ejtheted, abban magad is pihenést lelvén, belőle mintegy őrtoronyból népednek, polgáraidnak és családod ügyeinek gondját viseljed, és egész Szathmár vármegyének gondviseléseddel és buzgalmaddal közhasznára és segítségére légy. "

21 25 ÉBLE, 1913. 53. 26 ÉBLE, 1897. 41. 27 Uo. 54.