Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Makra Zsigmond: A Rohody család története a XIV–XV. Században
MAKRA ZSIGMOND A ROHODY CSALÁD TÖRTÉNETE A XIV-XV. SZÁZADBAN Bevezetés A Rohody család már 1300 előtt is birtokolta Rohodot. Valószínűsíthető, hogy már az említett időpont előtt, emberöltőkön át is itt éltek. Kezdetben kizárólagosan bírták Rohodot, majd számos más nemes család is szerzett tulajdont a faluban, ők viszont az idők során számos más helyen, Szabolcsban, Szatmárban és Beregben is gyarapították birtokaikat. Egy águk még a középkorban megtelepedett Hunyad vármegyében. A török kiűzése után egyes ágaik a hajdú kerületben és Biharban találtak otthonra. A mai Rohodyak - az első ismert őstől számítva 21-22-ik nemzedéknagyobbrészt az említett vidéken élnek, de a birtok helybentartó erejének a XIX. század derekán bekövetkezett lazulása folytán, az ország számos más pontján is megtelepedtek. Családtörténeti irodalmunk mostohán bánt a Rohodyakkal, a biztató kezdet ellenére. Nagy Iván közkeletű müvének 1862-ben megjelent IX. kötetében 1 mintegy kétharmad oldalon 18 Rohodyról tesz említést. Az említett személyek a közel háromszáz évet átfogó, 1377-től 1665-ig terjedő időkörben szerepelnek. (Csökkenti e közlés értékét az a tény, hogy a 18-ból 8 személy egy olyan - a Felvidéken honos - ághoz tartozik, amelyről nem tudhatjuk, hogy az általunk tárgyalt családhoz tartozik-e.) Nagy Iván művében elkövetett egy súlyos hibát: úgy tudja, hogy a Rohody család kihalt! E téves közlés elbátortalaníthatta a későbbi családkutatókat: az idők során megjelent teméntelen családtörténeti, megyetörténeti, településtörténeti mű mind mellőzi a Rohody családot. Mentségére szóljon Nagy Ivánnak, hogy az ő idejében még nem léteztek azok az okmánytárak, amelyekből ma dolgozhatunk. Könyve után húsz évvel, 1882-ben jelent meg a Károlyi család oklevéltárának első kötete 2 , amely szolgáltat, mégpedig eléggé bőségesen, adatot a Rohodyakra. A nyomtatásban közölt adatok még ma is gyarapodnak: az Anjou-kori oklevéltár XII. kötete, vala1 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal IX. Pest, 1862. (a továbbiakban Nagy, 1862.) 758-759. 2 Géresi Kálmán: A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára I. Bp., 1882. (a továbbiakban Károlyi oklevéltár, 1882.) A kötet név- és tárgymutatója öt oklevélre utal a Rohod, de- címszó alatt. Egy oklevél, a CCXLVIII. sz.(410—415. oldalakon), valamint a benne szereplő Rohody Péter kimaradt a mutatóból. Ez a tény is mutatja, hogy érdemes az okleveleket végigolvasni.
