Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

N. Fodor János: A XIII–XIV. század társadalmi és politikai változásai Szabolcs vármegyében

N. FODOR JÁNOS A XIII-XIV. SZÁZAD TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSAI SZABOLCS VÁRMEGYÉBEN A XIII-XIV. század a társadalmi és politikai változások kora volt. Ezek a változások egy új korszak kezdetét jelentették a magyar történelemben. E munka vizsgálódásának alapját az képezi, hogy ezek a jelentős átalakulást eredményező események és folyamatok Szabolcs vármegyét hogyan érintették, és hogy ez forrásokkal milyen mértékben adatolható. Szabolcs vármegye az utolsó Árpádok korában Szabolcs vármegye területe a honfoglalás után az ország peremvidékein húzódó gyepűrendszer részét képezte. Erre leginkább a korai helynevekből lehet következtetni, melyekben a Lövő (Lövőpetri, Nyírlövő, stb.), az Or (Orpátroha, Őrmező, Orladány, stb.) szavak egyértelműen erre utalnak.

1 A határőrző szerepet még a későbbi századokban sem veszítette el a vidék. Az erre a feladatra kijelölt különböző népelemek a tatárjárás után is szép számmal megtalálhatók megyénkben. Erre utal a Székely és a Besenyőd településnevek megléte, valamint az, hogy a kunok több településre, többek között Őrpátrohára, Ajakra, Tasra, valamint Jékére kapnak birtokadományt IV. Béla és V. István királytól.

2 A tatárjárás döntő változást hozott e vidék helyzetében is. A Batu kán által vezetett fősereg 1241 tavaszán a közeli Vereckei-hágón nyomult be az országba, s innen haladt tovább a Sajó mellékére, ahol véres csatát vívott a magyar sereggel. A mongolok nem kerülték el Szabolcsot sem, ahol a lakosság számára egyetlen vár sem volt, ahol biztonságosan meghúzódhatott volna, viszont az akkor még rendkívül mocsaras terület némelyek számára menedékül szolgálhatott. A tatár pusztítás után néhány helységről azt állapítják meg az oklevelek, hogy az „első tatárjárás idejétől néptelenül maradtak" . A második tatárjárás 1285-ben következett be, de ez már készülten találta az itt élő lakosságot, erre utal Németh Péter szerint az, hogy 1283-ban a „nyíri" (szabolcsi) nemesek és királyi Csermely Tibor - Mező András - Németh Péter: Nyírbogdány. Tanulmányok a község történetéből. Nyírbogdány, 1969. (a továbbiakban Csermely - Mező - Németh, 1969.) 22. 2 Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. (a továbbiakban Németh, 1997.) Lásd a címszavaknál! 3 Vö. Baán Kálmán: A bulyi és jékei Jékey család története. Bp., 1944. 8.