Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Novák Veronika: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig

már a 14. század negyvenes éveitől. Az első név szerint ismert jegyzőt Nyitra vármegye esetében 1500-ból imerjük.

7 Figyelmet érdemel egy Johannes Literátus de Pózba nevű jegyző is, aki 1522-1525 között Nyitra megye, majd 1526-ban Bars megye jegyzője volt

8

. A jegyző jelenlétét kancelláriai jegyzetek, a közismert lecta et correcta per notarium sedrie, is bizonyítja. Bars megye esetében az első név szerint ismert jegyzőt nem a vármegye, hanem az ispán saját jegyzőjének véljük. Neve már 1332-ben előfordul

9

. Vármegyei jegyzőt mint állandó tisztségviselőt csak a 15. század második felétől feltételezünk. Abaúj megye jegyzőjével első ízben 1325-ben találkozunk. Feltehetően ez a Stephanus nevű jegyző volt a megye alispáni és szolgabírói okleveleinek készítője 1324— 1335 között. Név szerint további 4 jegyzőt imerünk.

10 Mint az a kancelláriai jegyzetekből kiderült, a megye jegyzője már 1519-ben regisztert is vezetett.

11 A nemei megyék által kiadott okleveleket formai szempontból nyíltakra és zártakra osztjuk. Mindhárom megye esetében túlsúlyban volt a zárt oklevelek kiadása. Ez természetesen abból is adódik, hogy mindhárom esetben tartalmi szempontból a megye által előterjesztett jelentések, a relációk voltak túlsúlyban, amelyek zárt formában készültek. A zárt és a nyílt oklevelek formailag nagyon egyszerűek. A már említett relációkon kívül intitulációval kezdődnek, amelynek alakja aszerint változott, ki volt az oklevél kiadója. Ezt követi a promulgáció, amely szintén rövid, csak néhány esetben volt összekapcsolva a címzett megjelölésével. Az oklevelek kontextusa általában a quod kötőszóval kezdődik és függ az oklevél tartalmától. Nyitra és Bars megye oklevelein csak ritkán, Abaúj vármegye oklevelin gyakrabban találunk korroborációt. Az oklevelek befejező részében találjuk a keltezést, amely helyet, napot és évet jelöl, esetleg hivatkozik az oklevél kontextusában található keltezésre. Az oklevelek keltezése elárulja, hogy a vizsgált vármegyék törvényszékei szabályos időközönként ültek öszsze. Nyitra megyében 1486-ig általában csütörtökön, 1486-tól 1526-ig kedden, Bars megyében a 14. század közepétől 1526-ig csütörtökön, Abaúj megyében 1350-ig kedden, (Középnémetiben), majd szerdán (Garadna). A Nyitra, Bars megye és Abaúj vármegyék által kiadott okleveleket tartalmi szempontból bírósági oklevelekre, tanúbizonyságot tartalmazó oklevelekre, bizonyító oklevelekre és jelentésekre osztjuk. Abaúj vármegye esetében találkozunk oklevélátirat készítésével is. Minden oklevél összefügg a megye bírósági hatáskörével. A bírósági okleveleket tovább oszthatjuk, aszerint, hogy a bírósági ügy melyik fázisában készültek. Nagy számban maradtak fenn tudósítóleve,Alberto literato sedis nostre iudiciarie notario" MAK 154 sz. Nyitrai Püspöki Levéltár protokolum no 1 fol. 96. CDH IX/7. 4L Laurentius, Beche jegyzője. 1 Stephanus: DL 2 329.; Stephanus de Leh: Szlovák Nemzeti Levéltár, Leleszi konvent Hiteleshely Fase. VI. num. 34.; Stephanus: Kemény Lajos - Csorna József: Abaúj és Torna vármegye a honfoglalás előtt. Kassa, 1912. 145.; Albertus: DL 60 919. 1 „Stephanus literátus de belaith nótárius etiam in registrum ipsum fassionem ut moris est conscripsit" DL 84 115.