Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Fodor László: A hodászi Lakatos család iratainak bemutatása

majd. Lakatos György és István egymás közt mindenben l

A - 1/2 arányban fog megosztozni, (eredeti példány és másolat, melyet 1816. IX. 1-én Andrássy József esküdt állított ki) 34. 1816. VII. 21., Hodász. Lakatos István és György a bizottság előtt elismeri, hogy nővérüknek, Lakatos Krisztina Pápay Istvánnénak az osztály szerint 225 forinttal tartoznak, amit az újév első napján tartoznak megfizetni. Nevezettek nővérük távollétében kifizették az osztály költségét (10 forintot) a bizottságnak, így már csak 215 forinttal tartoznak, (eredeti) 35. 1817. V. 27., Hodász. Pápay András elismeri, hogy a géresi Balogh család bérei telkének zálogsummáját, 395 forintot a család négy ágon lévő tagjaitól (András ágán Szikszay Sámueltől és Lakatos Istvántól, Márton ágán Balogh Ádámtól és testvéreitől, István ágán Komoróczy Györgytől, Menyhérttől és Demjén Gábortól, illetve Mária utódjától Csomay Antaltól) felvette, illetve egy ágé, Balogh Éváé nála maradt. Tanúk: Földváry László nemes hadnagy és Fekete János főbíró, (eredeti) 36. 1820. X. 7., Hodász. Géresi Balogh János vagyonát (18 sor szőlő, némely zálogban levő földek és kevés lábas jószág) végrendeletében unokaöccsére, Lakatos Istvánra hagyja, aki őt házába befogadta és tartotta, míg másik unokaöccse, Ferenc 20 forint tartozását (egy évi árenda) elengedi azzal, hogy 10 forintot belőle az egyháznak adjon. A zálogbirtok kiváltása esetén az egyház javára szóló hagyomány Lakatos Istvánt terheli. Tanúk: Szabó Sámuel református lelkész, Andrássy József esküdt, Pápay István, Szeöcs Ferenc és Jeszenszky János, (eredeti) 37. 1822. IX. 25., Hodász. A géresi Balogh család főleg Hodászon, részben pedig Gebén lakó utódai megosztoznak őseik géresi, bérei, kisnaményi és darnói örökségén. Balogh Ádámnak és testvéreinek, Szeöcs Zsigmondnénak és Császy Antalnénak jutott a géresi rész; Csomay Antalnak a bérei rész fele; Szikszay Sámuelnek, Lakatos Istvánnak és Ferencnek, valamint Pápay Józsefnek és Istvánnak a bérei birtok másik fele; Komoróczy Ferencnének és vejének, Demjén Gábornak, valamint Komoróczy Timótnak, Györgynek, Menyhértnek és Papp Zsigmondnénak a damói rész; Pápay Andrásnak és atyafiainak pedig a kisnaményi birtok. Tanúk: Miklóssy László és Szeöcs István, (eredeti) 38. 1823. XI. 13., Tunyog. A község elöljárói (Vadász Pál jegyző, idősb tunyogi Szűcs Péter hadnagy, Vadász Mihály esküdt, Kocsis András főbíró és esküdttársai, Szabó Ádám valamint Balogh György) a Hodászon lakó tunyogi Szűcs Lajos megkeresésére tunyogi birtokai alapján vejének, Lakatos Istvánnak legeltetési jogot biztosítanak Tunyogon. (eredeti) 39. 1823. XI. 16., Hodász. Lakatos István és Szikszay Sámuel (úgy is, mint a még élő Naményi Mihály és a néhai Nyíry Gergely valamint Lakatos András örökösei) hat évre, évi 8 forintért árendába adják rokonuknak, Fiók Andrásnak gebei telekbeli részüket, (eredeti) 40. ¡833. IV. 30., Debrecen. Tunyogi Szűcs Zsigmondné Vesmás Rozália, néhai Vesmás György és Komoróczy Katalin lánya, néhai Komoróczy Péter és Osváth Judit unokája a Tiszántúli Kerületi Tábla előtt pert indít gebei, hodászi, derzsi, Jánosi, bulyi, gyíirei, nádudvari stb. nagyapai öröksége tárgyában, annak megosztására. A perelt atyafiak: Komoróczy Terézia özv. Joó Imréné, Komoróczy Judit Andrássy Józsefbe, néhai Komoróczy Anna férje, Karancsy Zsigmond és gyermekei, ifjabb Karancsy Zsigmond, Ilona Berzsenyi Menyhértné, Anna ifjabb Szűcs Lajosné, Erdőhegyi Rozália Földváry Imréné, Erdőhegyi Eufrozina özv. Harsányi Pálné, tunyogi Szűcs Lajos és Vékey Mária