Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Fodor László: A hodászi Lakatos család iratainak bemutatása

A család története A család a Lakatos nevet viseli, amely minden bizonnyal egy távoli ős foglalkozásáról ragadt az utódokra. A XVII-XVIII. század folyamán még két ragadványneve volt a Lakatosoknak, az egyik a címeres levélből ismert Oláh népnév, ami a nemzetiségi eredetre mutat, a másik pedig egy további foglalkozásnév, a Pap. Utóbbi arra utal, hogy a református vallású család valószínűleg egy lelkész tagja révén került a Szatmár megyei Hodászra. A címert és nemességet 1637. november 18-án Marosvásárhelyen kelt oklevelében I. Rákóczi György fejedelem adományozta Oláh alias Lakatos Péter tudós debreceni polgárnak, feleségének, Szent-Jóbi Anna asszonynak és gyermekeinek, Erzsébetnek, Katalinnak és Péternek.

4 Az armális másolatának leírása alapján a címerpajzs vörös mezőben zöld alapra helyezett koronából kiemelkedő fehér egyszarvú, a sisak zárt, a sisakdísz megegyezik a pajzsalakkal, a takarók színe nincs részletezve, különböző. Az oklevél kihirdetésére 1736. március 12-én került sor a Közép-Szolnok vármegyei Perben, Lakatos Mátyás kérésére. A család hodászi szereplésére az első adat 1669. szeptember 15-éről való, amikor Lakatos Péter és János tanúként voltjelen ifjabb Komoróczy Györgynek öccse, Komoróczy Ferenc elleni tiltakozásakor, a Simándy család felszabadítása miatt.

5 Az említett II. Péter, a címerszerző idősebb fia lett a hodászi ág megalapítója, míg I. János, a címeradományt követően született fiatalabb fiú utódai Zsadányba és Szántóra kerültek. 1770-ben a címeres levelet a zsadányi lakos Lakatos András őrizte.

6 II. János 1706-ban hodászi lakos, Rákóczi seregében lovas felkelőként szolgált.

7 Az 171 l-ben készült megyei nemesi összeírás alkalmával Hodászon, mint birtoktalan nemest jegyezték fel.

s Öt fia közül kettőnek ismerjük utódait. András nevű fia alapította azt az ágat, melyről a családi iratok szólnak, róla tudjuk azt, hogy a Lakatos mellett a Pap nevet is használta (1749). 1754/55-ben a családnak két András és egy Mihály nevű tagja szerepel a nemesi összeírásban.

9 4 Bilkei Gorzó Bertalan: Szatmár vármegye nemes családjai, Nagykároly, 1910. (a továbbiakban Gorzó, 1910.) 93. Az okirat eredetiben nem maradt fenn, másolatát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár őrzi a család nemességvizsgálati iratai közt. SZSZBML, IV. A. 501/e. Szatmár vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Nemességi iratok 225. doboz. 5 Tunyogi Szűcs Ignác: A Hodászi Református Egyház története. Kézirat, 1870 körül, az anyakönyv II. kötetébe bejegyezve, 125. 6 A zsadányi Lakatosokra lásd SZSZBML. IV. A. 501/e. 226. doboz (igazolás, 1770. X. II.) 7 Hegedűs István: Esze Tamás ezredében, a felső-tisza-vidéki vármegyék (...) hadfogó nemeseinek 1706. évben készült lajstroma. In: Helytörténeti Tanulmányok IX. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1993. 319. 8 A faluban ekkor még egyetlen birtokos nemes sem lakik, nemes embert is csak hatot írtak össze. SZSZBML, IV. A. 501/e. 230. doboz 9 Gorzó, pótkötet, 1912. 56.