Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Fodor László: A hodászi Lakatos család iratainak bemutatása

FODOR LÁSZLÓ A HODÁSZI LAKATOS CSALÁD IRATAINAK BEMUTATÁSA Az iratokról általában Jelen dolgozat kiindulópontját a Lakatos család iratai képezik, legfontosabb feladata azok bemutatása. Ez részben túlmutat egy családtörténeti írás keretein, másrészt viszont önmagában nem jelent ahhoz elegendő alapot. A feldolgozás viszonylag kisszámú forrásra épül: a Hodászon élő, kisnemesi származású Lakatos család irataira, illetve a nélkülözhetetlen családtörténeti rész tekintetében ezek mellett a Hodászi Református Egyházközség anyakönyveire, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Levéltár nemességvizsgálati irataira és néhány szakirodalmi adatra. A birtoklással kapcsolatos iratok több település, elsősorban Hodász, de emellett Gebe (a mai Nyírkáta), Géres, Bere, Kisnamény, Csaholc, Nyírmeggyes, Nyírderzs, Darnó, és Tunyog birtokviszonyairól és az érintett települések földrajzi neveiről adnak képet. A kiválasztott család irataiban tükröződő története adalék a társadalmi rétegek alaposabb megismeréséhez, számos rokon családról, mint a tunyogi Szűcs, hodászi Szűcs (Szeöcs), császári és komoróci Komoróczy, Karancsy, bihari Veress, hodászi és paposi Eördögh, vállaji Sípos, géresi Balogh, bátori Bertók, Szikszay, stb kapunk információkat. Megismerhetjük a falusi önigazgatás szereplőit, a nemes hadnagyokat, esküdteket, bírákat, jegyzőket és ezek pecsétjeit stb. Az irategyüttes az ún. organikus levéltárak jegyeit viseli magán: a benne rejlő iratok rokonsághoz, birtokláshoz, személyi körülmények változásához köthetők. Az iratokat mindig az őrizte, aki (többnyire öröklés útján) az előző „iratbirtokos" jogutódjává lett. Ez alól egyetlen kivétel adódik: az utolsó láncszem, e tanulmány szerzője, aki ajándékként jutott az iratokhoz idős rokonától, a hodászi lakos Erdélyi Ferenctől, néhai Lakatos Vilma férjétől. Az irategyüttes több, mit két évszázad alatt alakult ki, jelenlegi formáját a múlt század közepe tájékán, rendezettségét pedig a legutóbbi években nyerte el. Sorsa időben visszafelé a dolgozat részét képező családtörténet alapján követhető azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes irat tekintetében nem rekonstruálható az eredet. Ennek oka a társadalmi körülményekben rejlik. Az iratok ugyanis olyan családi viszonyokat tükröznek, melyek egy nagyszámú népességbe illeszkednek (tehát sok, gyakran azonos nevű családtaggal kell számolnunk; az iratok és az iratokban szereplők számaránya koronként változik), és amelyre ugyanakkor az endogámia is nagymértékben jellemző. A Hodászon lakó nemes