Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Levéltárügy - Balogh István: Szabolcs vármegye és levéltára (1768–1786)
hatalommal reá ruházott megyei kormányzói (moderátori) tisztség elfogadására, a megye közgyűlése előtti megjelenésre ". A beiktatással megbízott királyi biztos magyar nyelven üdvözölte a megjelenteket, a jegyzőnek átadott királyi diplomát az olvasta fel. Az egri prépost vette ki az esküt, az eskü letétele után a királyi biztos beiktatottnak jelentette az új főispánt, akit székével együtt három személy sokszori Vivát! Vivát! kiáltással felemelt. A főispán köszöntő beszédében „az uralkodó iránti hűséget ígérte szem előtt tartani". Barkóczy János példáját követve a törvények pártatlan kiszolgáltatását, a lelkek egységének megteremtését fogja szolgálni. Barkóczy János emlékezete a megyében nem fog elenyészni. A megye rendéinek az uralkodó szolgálatát és azok javainak előmozdítását kívánta. 22 Sztáray Mihályt 1785. április 17-én az uralkodó felmentette és helyébe az akkor már kerületbe szervezett törvényhatóságok (Szatmár, Szabolcs, Bihar megyék, a Hajdúkerület és Debrecen szabad királyi város) élére administrator supremus comes címmel gróf Teleki Sámuelt nevezte ki. Teleki Sámuel beiktatása külön ünnepség nélkül ment végbe. 1785. június 25-én a megye törvényszéki ülést tartott Nagykálióban, az akkor már majdnem készen álló megyeházában. A jegyzőkönyvben az ülés előtt, a tárgysorozati pontokat megelőzve néhány sorban említik meg a főispán beiktatását, továbbá azt, hogy utána az ülést a főispán jelenlétében folytatták. 23 IV. A vármegyei igazgatás autonóm testülete, a kongregáció a XVIII. század második felében már a fokozódó követelményekhez igazodva három irányban differenciálódott. A congregatio generális, - ha a főispán jelen volt, annak elnöklete alatt - évente általában két ízben ült össze egy-két napra. A gyűléseken megjelent előkelőségeket név szerint is felsorolja a jegyzőkönyv. Az 1770. május 14-i közgyűlésen Barkóczy főispán elnökölt, ott volt tiA beiktató közgyűlésről és külsőségeiről az akkori hírlap, a Magyar Hírmondó részletesen is tudósít. (Közli Reiszig Ede: Szabolcs vármegye [Magyar vármegyék és városok] Bp., é. n. 469.) A tudósítás szerint a hivatalos részt egy 200 személyes közebéd követte, a köszöntő beszédet Hatvani István, a debreceni református kollégium professzora latin, magyar és görög nyelven mondotta. Prot. 26. fol. 159-161. 1782.; Fasc. 18. No. 95., 103., 107. 1782.; A Helytartótanács az 1781-82. évi számadások felülvizsgálata során helytelenítette a beiktatási ünnepség költségeit. A megye azzal mentette magát, hogy a megye huszonkét éve nem látott főispáni installációt, sokáig vártak erre az alkalomra. Fasc. 7. No. 125. 1784. A tárgysorozat előtt néhány soros bejegyzés adja hírül a változást „1785. június 22. Méltóságos római birodalmi gróf Teleki Sámuel, őfelsége titkos tanácsosának, Szabolcs vármegye jőispánjának elnöklete alatt nagyszámú rend jelenlétében tartott generális congregatio" és utána rögtön a tárgysorozati pontok tárgyalása következik. Az előző közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasását a helytartótanácsi rendelkezések tárgyalása követte. Fasc. 18. No. 33. 1785.; Gróf Teleki Sámuel kinevezése azon év április 17-én történt, de május 23-i dátummal van bejegyezve az akta felzetére. Prot. 26. fol. 512-514. 1785.
