Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Margócsy József: Geduly Henrik nyíregyházi évtizedei. Pályaképvázlat

gének folyamatosságát. A beadvány eredeti példánya megmaradt Geduly retorikus fogalmazásában, kézírásával.

9 3. Ez az ünneplésekkel teli 1896. évi millenniumi esztendő a 30 éves Geduly pályájának nevezetes éve. A jubileumi előkészületek legelején, a városi képviselőtestületben, meghívott résztvevőként bejelenti: vállalja egy olyan szemléletű, az 1896-beli Nyíregyházáról szóló könyv írását, amelyik a város jelenkori életét, társadalmi, adminisztrációs hálózatát mutatja be. Ehhez mindjárt erkölcsi és anyagi támogatást ígér a város, mire ő hamarosan előfizetési felhívást és aláírás-gyűjtő íveket bocsát ki.

10 Geduly megfelelt ígéretének. Mivel azonban a kutatás, az adatgyűjtés több közölnivalót eredményezett, mint tervezték, így terjedelmesebb kézirat kerül a nyomdába, és ez a megjelenés késéséhez vezet." A millenniumi év közepén, július 27-i dátum kerül a kész könyv utolsó oldalára, a zárszó utolsó mondata alá. Összefoglalásul világosan tisztázza, hogy a címnek megfelelően járt el: nem monografikus várostörténetet állított össze. „ Művemben igyekeztem az ezredik évet élő Nyíregyházát a m aga valóságában bemutatni s ezzel emelni maradandó millenáris emléket nagyra hivatott városunknak. " A kötet ismertető cikkei, táblázatai, a bemutatott személyek életrajzai a mai olvasónak is kellő alapot, mércét nyújtanak, mutatván: honnan indult ez a város a huszadik századba lépve, s lemérhető, hogy ehhez képest miként és mennyiben fejlődhetett. „Hogy e szándékomat annyira, amennyire sike9 Részlet. „Tekintetes Városi Tanács! ... tekintettel a színészet jelen mostoha sorsára, tekintettel arra, hogy a színészet dicstelen bukása sem a hazafiság, sem a magyar kultúra, sem nyíregyháza városának e téren eddig nem bírt jóhírneve érdekében meg nem engedhető... méltányolva Nyíregyháza városának mindenha tanúsított hazafias áldozatkészségét s a közművelődés oltáraira már eddig is letett számos áldozatát, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nyíregyháza Város Tekintetes Tanácsához, hogy az elárvult színügyet a végleges bukástól további segélyöszszeggel megmenteni méltóztassék, és az összeg rendelkezésre bocsátásának ügyét városunk hazafias gondolkodó és nemesen áldozni tudó képviselete elé pártolólag előterjeszteni kegyeskedjék. Nyíregyházán, 1896. január hó 3-án. Geduly Henrik, az előkészítő bizottság jegyzője"; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML) V. B. 186. 1896. 4. pali. (394. d.); A beadvány csak pillanatnyi sikerrel járt. Folyamatos támogatást a megalakult Egyesület sem tudott elérni. Hamarosan csődbe került a színház r.t. és az épületet 1899-ben, árverésen vásárolta meg a város. 10 A Nyírvidék 1896. január 15-i száma ismerteti Geduly bejelentését: a város jelen állapotának bemutatására vállalkozik az ünnepségek idejére, f. év májusra történő megjelenéssel. Ha 350400 előfizető jelentkezik, kb. 3 frt előfizetési díjjal, vállalja a megjelentetés kockázatát. (Néhány megjelent életrajz állításával szemben G. nem segédlelkészként, hanem majd parókusként 1897-től lesz képviselőtestületi tag, virilis névsor szerint, egyházközségi elődjének, Farbaky Józsefnek ezen a téren is utódjaként.) " Végül is 1896. július 27-én zárhatja le a 19. ívet és a Nyírvidék augusztus 9-i számában már a kész kötet megjelenéséről tudósít az újság. Augusztus 16-án már kéthasábos recenziót közöl Prok Gyula (1870-1923), a közismert ügyvéd tollából. A kedvező hangú ismertető sorok után Prok csudálkozva jegyzi meg: tapasztalatai szerint a város közönsége nem mutat kellő érdeklődést a nagyszerű ismertető adattár és kiváló forrás iránt.