Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

személy fizetett általános, kettő pedig alkalmazotti kereseti adót (Klekner Károly kórházigazgató-főorvos mindkettőt). Két személy, Várallyay Sándor mérnöki tevékenységéből, Miklóssy István görög katolikus püspök pedig lelkészi javadalma után élvezett jövedelme önmagában elég volt a virilis tagsághoz. További 4 személy kereseti adója a házadóval együtt játszott közre a bekerülésben. 1940-ben az értelmiségi foglalkozású virilisek aránya minden korábbinál magasabb lett, ám ebben az évben már csak egy ügyvéd jövedelme volt elég önmagában is arra, hogy ezáltal virilis legyen, ugyanakkor 7 személy értelmiségi keresete utáni adója nélkül is felkerült volna a listára. A legnagyobb csoportot az értelmiségen belül 1927-ben a lelkészek (püspökök, kanonokok), a másik két évben az ügyvédek alkották, mellettük szerepelt egy-két orvos, gyógyszerész, közjegyző, mérnök, tisztviselő, sőt 1940-ben egy tanár is. A két világháború közötti Nyíregyházán tehát elsősorban a jogászértelmiségnek, illetve egyes vagyonos szabadfoglalkozásúaknak volt lehetősége a legnagyobb adózók közé kerülni, az alkalmazotti juttatások ezt nem tették lehetővé. Rendkívül érdekes ebből a szempontból a lelkészek virilis tagsága. Az 1929-es reformot megelőzően szinte valamennyi felekezet papja szerepelt a legnagyobb adózók között, ezt követően viszont már kivételnek számítottak. 1927-ben mind Geduly Henrik evangélikus, mind pedig Miklóssy István görög katolikus püspök föld- és házadóval került a virilisek közé, ami nagy valószínűséggel nem az ő, hanem az egyházuk tulajdona volt, ám a legnagyobb adófizetők névjegyzékének összeállításánál az ő adójukba számították.

28 (Énekes János római katolikus és Ruttkay Gyula görög katolikus kanonok adója a listán nem volt adónemek szerint részletezve.) 1930-ban már csak egyetlen személy, Miklóssy István szerepelt a virilisek között, annak ellenére, hogy Énekes János 1927-es adója most is bőven elég lett volna a bekerüléshez. Miklóssy adóját ebben az évben teljes egészében az alkalmazotti kereseti adó tette ki, úgy tűnik tehát, hogy a korábbi javadalmainak pénzben kifejezett összege után került fel a listára. 1940-ben ismét kizárólag a görög katolikus püspök, most Dudás Miklós szerepelt a virilisek között, neve mellett azonban - jelentéktelen földadó mellett-jelentős nagyságú házadó szerepelt, míg alkalmazotti kereseti adója meszsze elmaradt Miklóssy 1930-as összegétől. Látható tehát, hogy a legnagyobb adófizetők névjegyzékének összeállítása során még ugyanazon személy, vagy ugyanazon pozíció esetében is nagyfokú következetlenségek figyelhetők meg. Jóval hangsúlyosabb az ügyvédek, és általában a jogászság súlya az értelmiségen belül, ha az összes oklevele alapján kétszerezett adóval szereplő virilist vesszük figyelembe. A jogi oklevéllel rendelkezők aránya 1927-ben 37, 1930ban 44, 1940-ben pedig 39 %. Az orvosi és gyógyszerész oklevél súlya fokozaA M. kir. közigazgatási bíróság 1897. évi 917. sz. határozata értelmében a lelkészek javadalmát képező ingatlanvagyon után fizetett egyenes adót a haszonélvező lelkész javára kell számba venni, tekintet nélkül a telekkönyvi tulajdonosra. (Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye, Új folyam I. Bp., 1900. 164-165.)