Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

Rosenthal Gyula képviselte. Nagy bevételt biztosított a vendéglátóipar is: Papp Lajos, a főtéren lévő Korona bérlője 1926-ban a legtöbb általános kereseti adót fizette a városban, de jelentős összeg után adózott a vasútállomás vendéglőjét üzemeltető Kurcz József is. A bérlőként egyedül a több mint 1000 holdon gazdálkodó Klár Sándor szerepelt ebben a sorban, ami egyaránt utalhat a föld kevésbé jövedelmező voltára, és a nagyobb bérletek hiányára Nyíregyháza határában. A legtöbb kereseti adót fizetők között szerepelt még egy ügyvéd, egy orvos, egy gyógyszerész és egy mérnök, ami azt jelzi, hogy az értelmiségi tevékenység csak kivételes esetekben érte el a jól menő kereskedők jövedelmezőségét. A 14 legnagyobb általános kereseti adót fizető személyből 7 csak ebben az évben szerepelt a virilisek között, döntően olyanok, akik egyáltalán nem, vagy csak elenyészően kevés házadót fizettek, így pusztán kereseti adójuk a későbbiekben már nem volt elegendő a legnagyobb adózók közé kerüléshez. (A kivételt Rotschild Sámuel jelentette, ő 1927-ben a harmadik legtöbb házadót fizette a fő keresők között.) Ezt alátámasztja, hogy a később is szereplők egyike sem kizárólag a kereseti adójuk alapján került fel. Az 1930-as lista alapján a város két legnagyobb kereseti adózója Várallyay Sándor mérnök és Kovács László útépítési vállalkozó csak ebben az évben szerepeltek a virilisek között, csakúgy mint 1940-ben Rózsavölgyi László ügyvéd és Hegedűs András húsiparos, Tóth Pál építőmester viszont már 1930-ban is virilis volt. Habár az utóbbi két évben csupán kettő illetve három legnagyobb kereseti adózó szerepelt a virilisek között, az mindenesetre megállapítható, hogy a kereseti adó illetve a kereső tevékenységekből származó jövedelmek tekintetében nem volt meg az az állandóság, személyi folytonosság, mint az ingatlanbirtokkal kapcsolatban. Az alkalmazottak kereseti adója nem játszott számottevő szerepet a legnagyobb adók között, évente két-három virilis fizette mindössze, vagyis a Nyíregyházán fizetett alkalmazotti javadalmazás csak a legritkább esetben tette lehetővé az illető virilis tagságát. Nyíregyházán tehát elsősorban a házadó alakította a virilisek névsorait. Azok aránya, akiknél a házadó egyedül vagy más adónemekkel együtt közrejátszott a virilis taggá válásban, már 1927-ben is megközelítette a kétharmadot, 1930-ban viszont már 91 %, de még 1940-ben is 85 % volt. A földadó az egyes években a listán szereplők ötödének, 12 %-ának, majd több mint a negyedének a felkerülésében játszott közre. A kereseti adó súlya ebből a szempontból is egyre kisebb lett, hiszen 1927-ben még a virilisek majdnem felének bekerülésében szerepet játszott, addig a későbbiekben ez az arány 35 %-ra majd 30 %-ra csökkent. Ezen adónem jelentőségének kisebbedését mutatja az is, hogy a kizárólag ingatlanbirtok után fizetett adóval (azaz házadóval és/vagy földadóval) listára kerülők aránya az 1927-es 52 %-ról 68 %-ra majd 72 % fölé nőtt. Ez, mint arról már többször volt szó, az ingatlanok után fizetett adók eleve magasabb kulcsai mellett a községi pótadó behozásával, illetve kulcsának emelkedésével magyarázha-