Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

A táblázatból kiderül, hogy a házadót fizetők aránya folyamatosan nőtt (88 %-ról 94, majd 98 %-ra), a kereseti adókat fizetőké viszont fokozatosan csökkent az 1927-es 66 %-ról előbb 63, majd 60 %-ra. (A földadót fizető virilisek aránya előbb 70 %-ról 62 %-ra csökkent, majd 80 % fölé emelkedett.) Tehát az a körülmény, hogy a legtöbb adót fizetőkre vonatkozó törvényi előírások egyre inkább az ingatlanok után fizetett adókat preferálták, abban is megnyilvánult, hogy a kereseti adót fizetők száma folyamatosan csökkent, ráadásul a kizárólag ezt az adónemet fizetők az 1940-es listán már egyáltalán nem szerepelnek. Természetesen az adófajtáknak az összes adóból való részesedése igen különböző lehetett az egyes virilisek esetében. 1927-ben 39 földadót fizető virilis közül 26 főnél a földadó az összes adónak legfeljebb 13 %-át tette ki, de 22 főnél az 5 %-ot, 18-nál pedig az 1 %-ot sem érte el (náluk a földadó nagysága sem volt jelentős, 18 esetben a 10 K-át sem érte el), és mindössze tíz virilisnél adta az összes adó többségét, 9 esetben legkevesebb háromnegyedét. 1930-ban a 41 személyből 33 esetében ezen adónem súlya a 6 %-ot (ebből 26 esetében az 1 %ot) sem érte el, további négy virilisnél a földadó és a földjövedelem súlya már jelentősebb, 15-26, illetve 14-30 % körül volt, de még így is messze elmaradt más adónemektől. Ezek szerint a földadó mindössze 4 virilisnél jelentette a legnagyobb adófajtát. 1940-ben 38 virilis fizetett földadót, aminek az aránya 27 személy esetében 3 % alatt maradt, és csupán hét virilis esetében volt a földadó a legnagyobb, ők a 28-48 %-ot kitevő földadó mellett 42 %-nyi, döntően a földadó után kivetet pótadót fizettek, vagyis a listán megjelent összes jövedelmüknek 65-100 %-a származott birtokaikból. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a földbirtokosok adójának döntő hányadát a Dessewffyek fizették saját birtokuk illetve a hitbizomány után. Az virilis listán megjelent összes adó egyharmadát, 1930-ban, amikor csupán Emil szerepelt a listán, 14,35 %-át ők fizették, a listán megjelenő földadóból való részesedésük pedig 76-81 % volt. 1927-ben 55 virilis fizetett házadót, azaz mindössze 7 személy nem rendelkezett Nyíregyházán háztulajdonnal. A házadó 26 személynél volt 50 % felett, további egynél a többséget alkotta. 1930-ban a 62-ből 53 személynél a házadó és az utána fizetett pótadó tette ki a többséget. 1940-ben a 47-ből 46 virilis fizetett házadót, háromnegyedüknél, 36 személynél a házadó és a ráeső pótadók összege meghaladta a többi adónemét. A házadót fizetők között már nem figyelhető meg, hogy egy-egy személy vagy család olyan kimagasló helyet töltsön be, mint a Dessewffyek a földbirtokosok között. Mindazonáltal házadóját tekintve itt is kiemelkedik három-négy személy: a húszas évek végén Práger Károly, Fisch Hermán, Friedmann Miksa és Erdey Kálmán (majd özvegye), a harmincas évek végén pedig - a listán nem megjelenő tekintélyes zsidó származású házbirtokosok mellett - özv. Székely Rezsőné, Bertalan Kálmán és Dudás