Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Középkorkutatás - Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214)

zést, vagyis a templom felszentelését." A leleszi templom felszentelésére valószínűleg az oklevél kiadásának évében, 1214-ben került sor, amelyet az illetékes megyéspüspök, Katapán egri püspök végzett. Ő ugyan 1198 és 1216 között ült az egri püspöki széken, tehát ebben az időkeretben bármikor felszentelhette a leleszi templomot, ami azonban mégis arra a meggondolásra vezethet, hogy az oklevél kiállításának évében történt a felszentelés, az az, hogy tudjuk, a felszentelési szertartás egyik mozzanata volt, hogy az oltár felszentelése előtt a szentelést végző püspök megkérdezte az alapítót, mivel látta el az egyházat, aki nemcsak válaszolt erre, de oklevelet is állíttatott ki arról, amit az egyháznak adott. A szentelő püspök maga sem feledkezett meg a leleszi egyházról, hiszen a felszentelés alkalmával a monostornak adta a Lelesz alatti település egyházi tizedét. A felszentelés idejét Boleszló püspök nem érte meg, kérdés, vajon miért nem utal erre egy néhai szócskával az oklevél. Erre magyarázatul azt lehet felhozni, hogy a felszentelésre már korábban, 1213-ban sort akartak keríteni, s el is készítették az alapítólevelet. Azonban a felszentelést megakadályozta Gertrúd királyné tragikus halála, s így az 1213-ban kiállított oklevélre csak a következő évben kerülhetett fel az a királyi pecsét. Ez csak úgy képzelhető el, ha - ebben a korban nem egyedülálló módon - az oklevélnyerő, a leleszi monostor elkészítette az alapítólevél szövegét, s az uralkodóra csak a jóváhagyását jelző megpecsételés maradt. Az oklevél elkészítését a lelesziek tanult emberre bízták, hiszen jól ismerte a korabeli okleveles formulákat, bár a magyarországi oklevéladásban kevésbé volt gyakorlott. Erre mutatnak az oklevél egyes formuláinak külföldi párhuzamai, valamint pl. a méltóságsornak az itthoni gyakorlattól eltérő fogalmazása. A birtokok történetére és határjárására vonatkozó adatok arra utalnak, hogy feljegyzésekből dolgozott, de azok szövegét nem sikerült tökéletes egységbe foglalnia. Összefoglalva tehát az oklevélről mondottakat, annak ellenére, hogy sok szokatlan, tehát gyanús mozzanat található az oklevélben, nem tekinthetjük mégsem egyszerűen hamisítványnak, hanem az oklevélnyerő által készített oklevélnek, amelyet a leleszi egyház felszentelésekor 1214-ben pecsételtek meg. A Tihanyi alapítólevél. Latin szöveg és utószó: Érszegi Géza, szómagyarázat: Eva Berta és Érszegi Géza. Bp., 1993.