Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

3. táblázat Az eljáró aktív fizikai és szellemi dolgozók elhelyezkedése jobb népgazdasági ágak szerint, 1949-1960 Közigazgatási egység Az eljáró aktív keresők sz. Ebből Közigazgatási egység Az eljáró aktív keresők sz. fizikai dolgozó Közigazgatási egység Az eljáró aktív keresők sz. össz. ipari építőipari közlekedési egyéb Sz-Sz. m. községek 17 944 15 306 2923 2641 4719 5023 Sz-Sz. m. városok 616 311 62 39 47 163 Sz-Sz. m. együtt 18 560 15 617 2985 2680 4755 5186 Mo. összesen 612 878 525 707 262 039 62 974 75 478 125 216 ipari építőipari közlekedési egyéb Az eljáró az összes kereső százalékában Sz-Sz. megye 16,1 14,4 25,7 27,9 84,1 Mo. összesen 42,8 10,3 12,3 20,4 85,8 A táblázat folytatása Közigazgatási egység Szellemi dolgozó Közigazgatási egység ebből ipar, építői. közszolgálat egyéb Közigazgatási egység össz. ipar, építői. közszolgálat egyéb ipar, építői. közszolgálat egyéb Sz-Sz. megye 2943 353 1148 1442 1,9 6,2 7,8 15,9 Mo. összesen 87 171 28 626 25 112 33 433 4,7 4,1 5,4 14,2 4. táblázat A bejáró aktív fizikai és szellemi dolgozók, 1949-1960 Szabolcs-Szatmár megye Az aktív bejáró keresők Ebből Százalékos megoszlás Szabolcs-Szatmár megye Az aktív bejáró keresők fizikai | szellemi bejárók fizikai | szellemi Szabolcs-Szatmár megye Az aktív bejáró keresők dolgozó bejárók dolgozó Községek 12 595 10 309 2286 100,0 81,8 18,2 Városok 4519 3834 685 100,0 84,8 15,2 Együtt 17 114 14 143 2971 100,0 82,6 17,4 Mo. összesen 216 878 525 707 87 171 100,0 85,8 14,2 Szabolcs megyében az eljáró aktív fizikai dolgozók közül 2985 (16,1 %) az iparban, 2680 (14,4 %) az építőiparban, 4755 (25,7 %) pedig közlekedési területen talált munkát. Egyéb népgazdasági ágazatban helyezkedett el az eljárók 27,9 %-a (5186 fő). Országos viszonylatban ezek az arányok a következők: 42,8; 10,3; 12,3; 20,4 %. Magyarországon az eljáró aktív keresők közül az iparban elhelyezkedők átlagos százalékos aránya csaknem háromszorosa a szabolcsinak, miközben a többi ágazatban a megyei ráta a magasabb. Ez azt jelzi, hogy Szabolcs-Szatmárban a fejletlen ipar, főleg szezonális időben tudott valószínűleg betanított munkakörben - csak mintegy 3 000 munkát kereső embernek kereseti lehetőséget adni. A kezdetleges iparra utal az is, hogy a 15 ezren felüli ingázó fizikai dolgozó 98%-a községekben talált munkát.