Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szakállas Sándor: Fassiós (bevallási) levelek Szabolcs megyében a II. József kori felmérés idején

A földmérést már októberre be kellett volna fejezni, de a helyismeret hiánya, a munkához képest kevés ember, valamint a megyei nemesség és a falusi közösségek szabotálása miatt lassan haladt a munka. Hiába sürgetett a császár a helytartótanácson keresztül, az adóztatás réme és a jogaiban sértett nemesség ott akadályozta a munkálatokat, ahol tudta. II. József nem vette figyelembe a növekvő társadalmi ellenállást, és 1786 végén tovább erőszakolta a kataszteri felmérést. 1787. május 13-án kelt rendeletében kötelezte a birtokosokat, hogy felmért földjeikről nyújtsanak be ún. fassiós vagy fassionális levelekben bevallást. Ezek a levelek lettek volna a birtoknagyságon alapuló adóztatás kiinduló bázisai. Imrédi-Molnár László Zala megyéről,

1 Kruzslicz István a Csongrád városáról

2 fennmaradt nyomtatott bevallási táblázatok (tabellák) alapján dolgozta fel az ottani felméréseket. Megyénkben vagy nem készültek, vagy nem maradtak fenn ilyen iratok, csak latin és magyar nyelvű, kézzel írott egyéni birtoklapok, ún. bevallási tabellák találhatók a nyíregyházi levéltárban.

3 Ezek a források nagyon eltérnek az előírtaktól tartalmilag. A bevallások sok esetben, elsősorban az armalista nemesekéi, csak töredék telkeikről szólnak, nem említve annak nagyságát. Sokszor csak annyi a híradás, hogy a családban hányan bírják a kuriális telket. A nagyobb birtokokkal rendelkezők azonban már beszámolnak belső fundusaik, lakótelkeik nagyságáról és appertinentiáik művelési módjairól is. A szántók nagyságát jugerumban, a rétek, legelők nagyságát szekér szénában vagy a lekaszáláshoz szükséges kaszások számával érzékeltetik. Az erdők nagyságát is jugerumban vagyis holdban adják meg, sokszor hozzátéve az erdő állapotát (pl. cserjés, bozótos vagy gondozatlan erdő). A Tisza melletti és a Hortobágymelléki birtokosok nádasokról is vallanak. Szinte nincs bevallás a terméshozamokról. Mindezek ellenére kár, hogy nem teljes a földmérés. Szabolcs vármegyéhez, a megye legnagyobb településére, az 1786-ban oppidummá emelt Nyíregyházára érkezett a bevallások számozása alapján legalább 759 darab irat, de ma a levéltárban csak 672 található belőle. Rendszertelen eloszlásban 25 bevallás hiányzik, például a 63—70-ig tartó sorozat. Az elkallódást, elvesztést bizonyítja az is, hogy egy 1788. április 8-án kelt, a helytartó1 Imrédi-Molnár László: Az 1786. évi kataszteri felmérés Zala vármegyében. Földrajzi Közlemények, LXVII. 1939.336. 2 Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIII. kötet. 1988. 21. A téma kutatásában még alapvető Fördös László: A II. József-féle kataszteri földmérés Magyarországon. Szeged, 1931. 9-11.; Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongresszusig. Bp., 1898. 425-428.; Dávid: Magyarország első kataszteri felmérése. Tört. Stat. Évkönyv 1960. Bp., 33-58.; Sándor Pál: Rezi község földbirtokstatisztikája a kataszteri felmérések tükrében 1789-1853. Tört. Stat. Évkönyv 1960. Bp., 1961. 59-85. munkája. 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML) IV. A. 1. F. 4. No 61. 1790.